A sztoicizmus igazi aduász

Posted by Gr3nT 2018-04-14 0 Hozzászólás


"Gondolatban sokkal gyakrabban szenvedünk, mint a valóságban" ifjabb” Senecá

 

Aki volt már depressziós az életben, vagy akár egész életén át cipeli a depresszióra való hajlam terhét, az jól tudja, hogy igencsak lebénítja az embert. Sajnos súlyosabb esetekben az önpusztítást is elősegíti. Foglalkozz a félelmeiddel, és oldd meg az életedet!

Sok depressziós ember a sztoicizmus, azaz a rendületlen nyugalom gyakorlásában látja a megoldást. Ez az, amivel elkerülhető önmagunk lebénítása. Egyfajta védőháló az érzelmi zuhanórepülések ellen. Népszerűségét bizonyítja, hogy a sztoicizmus még az NFL listavezetői körében is ismert, mégpedig a mentális fejlesztőtréning része.

A sztoikus iskola képviselői történelmi képviselői voltak Thomas Jefferson, John Adams és George Washington is.

George Washington például előadatta a csapatainak Valley Forge-nál a "Cato, egy tragédia" című, általa írt színdarabot, mely egy sztoikusról szólt. A célja ezzel pedig nem kevesebb volt, mint a motiváltság fenntartása.

A sztoicizmus ugyan az ókori filozófia része, de cseppet sem unalmas dolog.

A legjobb, ha úgy gondolunk a sztoicizmus sokat megélt rendszerére, amely stresszes körülmények között segít a döntéshozatalban.

A lényege, hogy megtanuljuk végre: amire nincs befolyásunk, azt válasszuk el magunktól, és tanuljuk meg kizárni. Ha így teszünk, akkor nem csak sok felesleges bosszúságtól mentjük meg magunkat, hanem oda tudunk figyelni arra, amire érdemes. Ha így teszel, akkor nem lesznek többé felesleges érzelmi reakcióid, és sokkal könnyebben fogod tudni kezelni a feszült helyzeteket.


A sztoicizmus születése

A sztoicizmust Kr. e. 300-ban, Athénban Kitioni Zénón „találta fel”. Valószínűleg egy festett oszlopcsarnokban (stoa) körbe-körbe sétálva tanította rá az embereket. Munkájának megvolt a hatása, hiszen a görög-római világban a sztoicizmust számos dologra használták.

Ha a sztoicizmust állandóan szem előtt tartod, akkor nagy valószínűséggel nem kerülsz egy lefelé tartó spirálba, melyben reménytelennek látod az életedet.





A sztoicizmus gyakorlásával:

  • nem csinálsz egy kis nézeteltérésből elefántot: pont akkora jelentőséget tulajdonítasz neki, amekkorát kell
  • nem gerjedsz hirtelen haragra, és húzós helyzetekben is nyugodt maradsz
  • nem veszel el a depresszió mocsarában, és vidáman éled az életed


Sok ember nem ismeri ezt az életfelfogást. Napi 10-14 órát dolgoznak, hektikus életmódot élnek, koffeinnel tartják magukat ébren, és nyugtatóval alszanak, mert képtelenek az ellazulásra. Pedig a saját egészségünk érdekében tudnunk kellene, hogy mikor van vége a munkaidőnek.


Tanuld meg élvezni az egyszerűséget!


Senecá sikeresen gyakorolta a "premeditatio malorum"-ot, azaz jó előre elképzelte a legrosszabbat, ami csak történhet. A lényege, hogy fel kell térképezni azokat a félelmeket, amelyek gátolják a cselekvést.

Vizualizálni kell a lehetséges problémákat, félelmeket és ha ez segít, akkor leírni őket.

A felteendő kérdések:
"Mi lenne ha..?"
Készíts oszlopokat: Meghatározás, Megelőzés, Megjavítás névvel.

Meghatározás: Mitől félsz a leginkább? Attól, hogy felmondanak neked, vagy hogy szakít veled a párod?

Megelőzés: mit tehetek, hogy ne történjenek meg az eshetőségek?

Megjavítás: ha mégis megtörténik a lehető legrosszabb, akkor kihez fordulhatsz segítségért, és mit tehetsz a kár enyhítésének érdekében?

A félelem leküzdése során az előnyökre kell koncentrálnod. Előny akkor is lesz, ha a próbálkozás eredménye csak részsiker. De akkor is, ha nem történik semmi, mert az önbizalmad ekkor is nő. Fejlődsz, és ez a lényeg. Fejlődhetnek például a készségeid, az érzelmeid.


 



Ne feledd: az elszalasztott lehetőségeknek nagy ára van.

Ahhoz, hogy ezt valóban lásd, tedd fel magadnak az alábbi kérdéseket:

  • Abból, hogy megpróbálsz valamit, származhat-e bármi baj?
  • Mit veszíthetsz?
  • Ha most nem teszed meg, lesz-e rá újra esélyed?
  • Ha nem teszed meg, milyen életre számíthatsz az elkövetkező 3, 6, 12 hónapban?


Annak, hogy nem változik semmi, hatalmas ára van. Ha szeretnéd valamire vinni az életben, a passzivitás nem opció.

Azt tanácsoljuk, hogy foglalkozz a félelmeiddel, mert így látni fogod, hogy melyek a jogosak. De ezt vizsgálat nélkül nem fogod látni.

Életed legfontosabb döntéseinek meghozatalakor, és amikor kiállsz az elveid mellett, használd bátran a sztoicizmus erejét, és meglátod, sokkal sikeresebb és boldogabb leszel, mint ahogyan azt el tudod képzelni.

Ne feledd: "Gondolatban sokkal gyakrabban szenvedünk, mint a valóságban"