Érzelmi másnaposság: alkohol- és drogfogyasztás nélkül is jöhet a K.O.
Nem kell ahhoz semmilyen agypusztító, veszélyes szert magadba tömnöd, hogy a másnaposság tüneteit mutasd. Elég az is, ha túl intenzíven éltél meg egy érzelmet.
Veled is előfordult már, hogy szerelmi bánat, haláleset, költözés, vagy más, ehhez hasonló élmény után csak ültél az ágyad szélén, vagy a kanapé egyik sarkában kuporogtál? Közben pedig úgy érezted, hogy érzelmileg teljesen kiürültél? Esetleg rád tört a fejfájás, a hányinger, vagy a rossz közérzet? Előtte viszont egy csepp alkoholt sem ittál és még drogot sem fogyasztottál.
Ha a kérdésekre igen a válaszod, akkor nagy eséllyel már te is átélted az érzelmi másnaposságot.
Kezdjük az érzelmekkel
Mivel az érzelmek központi szerepet játszanak az emberi viselkedésben, gondolkodásban, és még a döntéseinket is befolyásolhatják, ezért több tudományág is foglalkozik tanulmányozásukkal. Ilyen például a pszichológia, az idegtudomány, a biológia, de a filozófia is.
Életünk folyamán lépten-nyomon érzelmekkel találhatjuk szembe magunkat, hiszen az aggodalom, a bánat, a bizalmatlanság, az öröm, az önbizalom, a szenvedély, a boldogság, magányosság, kíváncsiság, izgalom, hála, irigység, remény és szeretet mind olyasmi, amit nap-nap után egyaránt átélünk. És még megannyi más érzelmet is.
Érzelmek – ahogy a modern tudósok magyarázzák
Elmondhatjuk tehát, hogy az érzelem az egyik legkomplexebb, illetve az egyik leggyakrabban átélt pszichikus jelenség, bár Stanley Schachter és Jerome Singer egy 1962-es kísérletükben bebizonyították, hogy egy inger érzelemmé válásához szükség van tapasztalatra, amit a helyzetek elemzéséből nyerünk.
Némileg más megközelítésből vizsgálták a kérdést a New York University munkatársai. Lila Davachi – aki az intézmény pszichológiai és neurológiai intézetének kutatója, a tanulmány vezető szerzője – szerint ugyanis az érzelem egy elme- és lelkiállapot, ami a gondolkodást, valamint a megismerést is eléggé befolyásolja. Vagyis olyan tudatállapot, aminek a kognitív működésünkre gyakorolt hatása sokáig, akár életünk végéig velünk marad.
Érzelmi másnaposság, és ami mögötte van
Bárkivel, még veled is előfordulhat, hogy egy belső vihar kellős közepén találod magad, aminek a végén az érzelmi másnaposság vár rád. Ez nem a fény az alagút végén: inkább egy olyan állapot, amikor annyira intenzíven élted meg a kiváltó érzelmet, hogy utána a másnaposság tüneteit mutatod.
Ilyen például a fejfájás, a hányinger, a rossz közérzet, lelkiismeret-furdalás, szédülés, fáradtság, az érzelmi kiürülés, és a bágyadtság.
Ha nem veszed komolyan a tüneteket, és hagyod állandósulni ezt az állapotot, olyan komoly szövődményei lehetnek, mint a depresszió, a félelem, és a szorongás. Azt pedig talán mondanunk sem kell, hogy ezek a betegségek még komolyabb mentális problémák melegágyai lehetnek a jövőben.
Mi válthatja ki az érzelmi másnaposságot?
Bármilyen erős érzelmi élmény, amit te fokozottan élsz meg. A lehetőségek száma gyakorlatilag végtelen, függ az egyéni preferenciáktól, és a mentális állapottól is.
A teljesség igénye nélkül:
- szerelmi bánat,
- haláleset,
- munkahely elvesztése,
- honvágy, például külföldre költözés esetén,
- beteljesített bosszú,
- eufórikus öröm, például sikeres vizsga után,
- lakásfelújítás okozta stressz,
- gyilkosság,
- gyerekszületés stb.
Az érzelmi másnaposság és az emlékezet
Az érzelmi élmények egyébként még olyan élettani és belső agyi állapotok létrehozására is képesek, amik az élmény végét követően is, hosszú ideig velünk maradnak.
Ezt vizsgálták a fentebb már említett kutatásban a New York University kutatói is. A Nature Neuroscience-ben publikált tanulmányuk szerint egy-egy erősebb érzelmet kiváltó inger után jobban fog működni a hosszútávú memória. Ezt egy érdekes kísérlettel bizonyították.
A vizsgált alanyokat két csoportra bontották. Az első csoport először érzelmileg telített képekből összeállított sorozatot nézett meg, majd 10-30 perccel később egy semleges képsorozatot kellett megnézniük, végül 6 órával később a semleges képekre kellett visszaemlékezniük.
Ezalatt mit csinált a másik csoport?
A másik csoport először az érzelmileg semleges képsorozatot tanulmányozta, majd szintén 10-30 perccel később került sor az érzelmes képekre. 6 órával később a második kontrollcsportnak is a semleges képeket kellett előhívniuk az emlékeik közül.
A vizsgálat során mindkét kontrollcsoportnál végeztek bőrellenállás-mérést, illetve fMRI-mérést, amivel az agy érzelmekkel, illetve izgatottsággal kapcsolatos területeinek aktivitását vették górcső alá.
A kiértékelt eredmények azt mutatták meg, hogy azoknak az alanyoknak, akik előbb az érzelmes képeket kapták meg, sokkal jobban működött a hosszútávú emlékezetük.
Az adatok ugyanakkor arra is rávilágítottak, hogy az agyi állapotok az érzelmi tapasztalatokat is befolyásolják, méghozzá az érzelmi eseményt követő legalább 20-30 percen át. Mindez pedig hatással van arra, ahogy az agy feldolgozza ezeket a témákat, és arra is, hogyan fogunk rájuk emlékezni a jövőben.
Hogyan küzdhetsz az érzelmi másnaposság ellen?
Mindenekelőtt úgy, hogy igyekszel megszabadulni a lehető legtöbb stresszforrástól, és önmagadnak is beismered, hogy épp érzelmi másnaposságtól szenvedsz.
Fontos, hogy:
- Se a pozitív, se a negatív érzelmeket ne fojtsd el magadban, mert ettől csak szorongani fogsz.
- Tudatosan figyelj magadra, figyeld meg a jeleket egyedül, csendben. Dolgozd fel, és engedd el az érzelmeidet.
- Gondold át, hogy mit nyerhetsz a negatív érzelmek által, hiszen nélkülük a jó élményeket sem tudnád értékelni.
- Ne csak a negatív érzéseket éld meg, a jókat is. Nem szégyen boldognak lenni.
- Törekedj a nyugalomra, és az egyensúlyra.
- Pihenj eleget, töltekezz fel élményekkel. Sétálj egyet a friss levegőn
Ha tudod, hogy stresszesebb időszak áll előtted, esetleg Buddha-szintű nyugalomra vágysz, érdemes olyan gyógynövényeket, vagy azokból készült készítményeket fogyasztanod, amik nyugtatják az idegeket, energiával töltenek fel, és még a stressz ellen is hatásosak.
