Ha kitörne rajtad a fóbia – ezek a leggyakoribb és legmeghökkentőbb fóbiák

Időnként egészen viccesnek tűnhet, hogy mitől tudunk mi emberek igazán rettegni. Mert ami az egyikünk számára egy cuki kisállat, az másvalaki számára olyan irracionális félelmet okozhat, hogy annak már komoly testi és mentális tünetei vannak. Úgyhogy itt az ideje a különböző fóbiák nyomába eredni és megnézni, mivel jár ez az extrém szorongásokkal teli állapot. Tarts velünk erre az izgalmas kalandra, hiszen a leggyakoribb és egyben a legmeghökkentőbb fóbiákról is ejtünk majd néhány keresetlen szót!

A fóbiák sajnos sosem mennek ki a „divatból”, hiszen gyakorlatilag egyidősek az emberiséggel. Biztos, hogy neked is van olyan ismerősöd , aki irracionálisan fél például a pókoktól vagy épp a bohócoktól és ehhez még csak Stephen Kinget sem kellett olvasnia (vagy látnia az AZ-ból készült filmadaptációkat).

Gyakran szinte a semmiből alakulnak ezek a félelmek és előfordulhat, hogy az adott fóbiától szenvedőknek még csak közvetlen rossz tapasztalatuk sem volt a rettegett dologgal. Kívülállóként talán viccesnek tűnhet látni a munkatársunkon vagy a barátainkon végigrohanni a pánikot egy látszólag veszélytelen dologtól, de igazság szerint a fóbia megviseli a szervezetet. Fizikailag és mentálisan is. Annak érdekében, hogy rájöjjünk a miértekre, érdemes először magát a fóbia fogalmát körbejárnunk egy kicsit.

Mi fán terem a fóbia?

A fóbiák a kialakult sztereotípiák ellenére, egyáltalán nem sorolhatók a vicces, figyelemfelhívó, magamutogató tevékenységek közé, hiszen diagnosztizálható mentális rendellenességek[1]. Ezen belül is a szorongásos rendellenességek közé tartoznak. Ilyen esetekben az egyént extrém, irracionális félelemérzet köti egy helyhez, helyzethez, tárgyhoz, személyhez vagy akár érzelemhez is.

Kialakulásukhoz nincsen szükség meghatározott, tapasztalathoz köthető okokra, egyszerűen erőt vesz a betegeken a zsigeri rettegés. Sajnos a legtöbben hiába vannak tisztában azzal, hogy a félelmük irracionális, nem tudják kontrollálni a félelemre adott extrém reakcióikat.

A különböző fóbiák akkor válnak diagnosztizálhatóvá, amikor már annyira eluralkodnak a betegeken, hogy gyakorlatilag az életüket a betegségüknek rendelik alá. Vagyis olyan mesterséges szituációkat kezdenek el létrehozni, amivel véleményük szerint megúszhatják a fóbia okozta rettegést.

Ennek a védekezési módszernek azonban komoly hátulütői is lehetnek. Főleg abban az esetben, ha mindez azzal jár, hogy a beteg nem tudja elvégezni a munkáját, kerülni kezdi a társas kapcsolatokat, vagy nem megy ki a lakásából közterületre. Ezek mind olyan tényezők, amik eléggé rontják az életminőséget: nemcsak az anyagiak terén, de a családi-baráti kapcsolatok leépítésével, illetve az erősen korlátozott életvitellel is.

A fóbiák típusai, ha esetleg nem ismernéd őket

Alapvetően kétféle fóbia típust különböztethetünk meg egymástól: egyrészt ott vannak a specifikus fóbiák, amelyek egy adott konkrét dologtól, embertől vagy épp állattól váltanak ki bennünk irracionális félelmet. Például a már említett pókoktól vagy bohócoktól, de akár a léggömb, a láb vagy a gomba is kelthet bennünk szorongást.

A fóbiák másik fajtáját komplex fóbiáknak nevezzük és már inkább társas – társadalmi kapcsolatokhoz, elvárásokhoz, a társadalmi szorongáshoz, illetve bizonyos érzelmekhez köthetők. Ilyen például a nyilvános megaláztatástól való irracionális félelem, amikor valaki annyira stresszeli magát azon, hogy beszédet kell tartania a kisebb-nagyobb tömeg előtt, hogy vagy el sem megy rá, vagy esetleg a félelemtől folyamatosan visszaköhögi a rókabőrt.

De megkülönböztetjük még az agorafóbiát is, ami a közhiedelemmel ellentétben nem korlátozódik a nyitott terektől való félelemre, sokkal inkább az olyan szituációkra, amikor a menekülés lehetősége valamiért nehézkessé válik: például tömegben, liftben, vagy a nyitott térben, ahol nehéz fedezékbe vonulni.

Ilyen esetekben a betegeknek nagyobb az esélyük sajnos a pánikbetegség kialakulására is, de a komplex fóbiáknál jó esély van arra is, hogy más fóbiák is kapcsolódjanak az alapproblémához. Például az agorafóbiához a bezártságtól való félelem, vagyis a klausztrofóbia, esetleg az egyedül maradás félelme, vagyis a monofóbia.

Tünetek, amik megnehezítik az életet

A fóbiák esetében a tüneteket két csoportra bonthatjuk.[2] Egyrészt vannak mentális és lelki tünetek, másrészt pedig ott vannak még az ezek által kiváltott fizikai, testi reakciók is. Mi az előbbiekkel kezdjük a felsorolást:

• kontrollálhatatlan szorongás, félelem érzése,
• erős, mindent felülíró késztetés, hogy a szorongás kiváltó okát mindenképpen el kell kerülni,
• folyamatosan úgy érzik, hogy célkeresztbe vannak véve és bármikor lecsaphat rájuk az extrém félelem, így a mindennapi teljesítményük, életvitelük is veszélybe kerül,
• elismerik, hogy a félelmük irracionális, valamint azt is, hogy képtelenek kontrollálni az érzelmeiket.

A fizikai tünetek ezek lennének:

• izzadás,
• szapora, rendellenes légzés,
• fokozott szívverés,
• remegés,
• hőhullámok és hidegrázás,
• fulladásérzet, légszomj,
• mellkasi fájdalom, szorítás,
• gyomorfájdalom,
• zsibbadás,
• száraz száj,
• hányinger,
• szédülés,
• fejfájás,
• pillangók a gyomorban effektus,
• gyors beszéd, vagy ellenkezőleg, beszédképtelenség,
• koncentráció- és / vagy tudatzavar.

A leggyakoribb és legfurcsább fóbiák

Kezdjük a sort leggyakoribb fóbiákkal:

• Klausztrofóbia: a bezártságtól való félelem.
• Hipochondria: a betegségek elkapásától való félelem.
• Akrofóbia: tériszony, vagyis a magasságtól való félelem.
• Aerofóbia: a repüléstől való félelem.
• Thanatofóbia: a haláltól való félelem.
• Hidrofóbia vagy aquafóbia: a víztől való félelem.
• Vezetési fóbia: félelem a vezetéstől.
• Eritrofóbia: az elpirulástól való félelem.
• Escalofóbia: a mozgólépcsőtől való félelem.
• Arachnofóbia: pókoktól való félelem.
• Batrakofóbia: hüllőktől való félelem,
• Ofidiofóbia: kígyóktól való félelem.
• Künofóbia: kutyáktól való félelem.
• Ailurofóbia: macskáktól való félelem.
• Zoofóbia: állatoktól való félelem.
• Pirofóbia: a tűztől való félelem.
• Nüktofóbia: az éjszakától való félelem.
• Szkotofóbia: a sötétségtől való félelem.
• Asztrapofóbia: a villámlástól való félelem.
• Szkatofóbia: a beszennyeződéstől való félelem.

Most pedig jöjjenek azok a fóbiák, amikről eddig talán még sosem hallottál:

• Ablutofóbia: a fürdéstől és mosakodástól való félelem.
• Kronofóbia: az idő múlásától való félelem.
• Tokofóbia: a terhességtől és gyermekvállalástól való félelem.
• Pogonofóbia: a szakállaktól való félelem.
• Philofóbia: a szeretettől, szerelemtől, érzelmi elköteleződéstől való félelem.
• Ecclesiofóbia: az egyháztól, a szertartásoktól és vallási jelképektől-kellékektől való félelem.
• Globofóbia: a léggömböktől, lufiktól való félelem.
• Pentherafóbia: az anyóstól való félelem.
• Mageirocofóbia: a főzéstől való félelem.
• Alliumfóbia: rettegés a fokhagymától.
• Nomofóbia: az okostelefon és okoseszközök (laptop, tablet) nélküli élettől való félelem.
• Eisoptrofóbia: a tükröktől való félelem.
• Dextrofóbia: rettegés minden tárgytól, ami jobb oldalon van.
• Levofóbia: rettegés minden tárgytól, ami bal oldalon van.
• Phobofóbia: a fóbiáktól való rettegés.

Hogyan kezelhetők a fóbiák és a tünetek?

Mivel a fóbiák kialakulására általában véve nincsen tudományos magyarázat, elég nehéz dolguk van a szakembereknek, ha fel akarják venni velük a harcot. Ha a dolog könnyebbik végét fogják meg, akkor elképzelhető a gyógyszeres kezelés, esetleg antidepresszáns felírása, de ennek ugyebár megvan a maga addiktív vonása.

Azonban az agy azon területei – például az amygdala –, amelyek a stresszért és félelemért felelősek, a fóbiát kiváltó szituációkban fokozottan működnek. Emellett a fokozott hormontermelés – ez főként a szerotonin esetében figyelhető meg – kiváltja az úgynevezett „üss vagy fuss” reakciót is, ami tovább növelheti a rettegést és az arra adott válaszok intenzitását is.

Éppen ezért a leghatékonyabb módszer az, ha az extrém szorongást kiváltó tényezőket kognitív pszichológia segítségével győzhető le, elsősorban a fóbia miatt kialakuló elkerülő viselkedési formák megszüntetésével. Ezt úgy lehet elérni, ha a beteg maga teszi ki saját magát a belőle félelmet kiváltó helyzeteknek, vagy fokozatosan hozzászoktatva magát a szituációhoz, vagy már első körben is nagy dózisban kapja a muníciót.

A folyamatban nagy segítséget nyújthatnak a különböző relaxációs, önnyugtató technikák is. Például a meditáció, a jóga vagy bármi olyan tevékenység, ami oldja a betegben a szorongást és segít megnyugodnia.

Egyébként ezekre a technikákra is rásegíthetsz még egy lapáttal abban az esetben, ha olyan természetes szorongásoldó étrendkiegészítőket is fogyasztasz, mint amilyen például az Ashwagandha és az Orbáncfű. Használd ki a bennük rejlő természeti erőt – persze az orvosoddal egyeztetve –, és tedd könnyebbé a fóbiákkal szembeni harcod.