Agykárosítás felsőfokon – te tudod, mit viszel be a szervezetedbe?
Ismert mondás, hogy az alkohol öl, butít és nyomorba dönt, de gondoltad volna ezt például a pattogatott kukoricáról és bizonyos halfajokról is elmondhatjuk? Ha nem, ideje szemügyre venned, hogy mennyire károsítja az agyműködésed, amit megeszel.
Konzerválás, neurotoxinok, adalékanyagok, tartósítószerek és ízfokozók. Mind olyan „szitokszavak”, amiket a 21. századra már mindennapossá vált felgyorsult életvitel hozott létre, és főként az élelmiszeriparban gyártott, illetve feldolgozott termékeket károsítják vele.
És ezzel együtt minket is, akik előszeretettel fogyasztjuk ezeket a mérgeket.
Rengeteg élelmiszerrel mérgezheted az agyad
Vannak ugyanis olyan legális mérgek, neurotoxinok, amelyek érdekes módon egy bizonyos százalékig felhasználhatók az élelmiszergyártás során az ízek fokozására, tartósításra, esetleg a megfelelő állag kialakítása érdekében.
Azonban ezeknek a káros összetevőket tartalmazó élelmiszereknek a fogyasztása sok esetben nemcsak fáradtsághoz, fejfájáshoz, depresszióhoz és levertséghez vezet, de akár rákos megbetegedések vagy épp az Alzheimer-kór is kialakulhat tőlük.
Nem hiába mondják a dietetikusok, hogy érdemes minél kevesebb feldolgozott élelmiszert fogyasztani, és lehetőleg sok nyers zöldséget, illetve gyümölcsöt bevinni a szervezetbe.
Neurotoxinok majd’ mindenhol
Mielőtt bővebben elkezdenénk taglalni a témát, joggal merülhet fel benned a kérdés: mik is azok a neurotoxinok?
Egy szóval is kifejezhetjük: mivel toxinok, mérgek. Kicsit bővebben már azt is elárulhatjuk, hogy a „neuro-” előtag az idegrendszerre és annak működésére utal. Vagyis a neurotoxinok olyan mérgek, amelyek az idegrendszert, és annak szöveteit károsítják.
Ha túl sok neurotoxin kerül be a szervezetbe, károsodhat a központi idegrendszer, szerepet játszhat az értelmi fogyatékosság, a tartós memóriagyengeség, az elmebaj és az epilepszia kialakulásában is, így érdemes ügyelni arra, hogy mely élelmiszereket kerüljük el nagy ívben.
Az 5 legkárosabb neurotoxin:
1. Aszpartám
2. Diacetyl
3. Nátrium-glutamát
4. Higany
5. Alumínium
Aszpartám – és amiben benne van
Az aszpartám napjaink és a tömeggyártás egyik legnépszerűbb mesterséges édesítőszere, amivel főként a diétás termékekben – üdítők, cukormentesnek titulált termékek stb. – találkozhatsz.
Bár alacsony kalóriatartalma miatt hasznos anyagnak tűnhet, valójában három agykárosító anyagból áll: aszparaginsavból, fenil-alaninból és metanolból. Ezeknek köszönhető, hogy csak Amerikában mintegy 90 db (!) káros mellékhatást kötöttek az aszpartámhoz.
Szóval, ha legközelebb egy light kólát kortyolgatsz, jusson eszedbe, hogy ennek a roppant „hasznos” neurotoxinnak köszönhetően akár migréned is lehet, szédülni és szorongani kezdhetsz, de előbb-utóbb a memóriád is cserben hagyhat. Ráadásul még az étvágyadat, és az éhségérzetedet is fokozhatja, ami taccsra vág minden diétát.
Ha nem tudsz lemondani az édes ízekről, viszont mindenképpen cukormentes terméket szeretnél fogyasztani, válassz a steviával édesített üdítők és rágcsák közül.
A stevia természetes édesítőszer, és 200-szor édesebb a cukornál, ennek ellenére se a vércukorszintedre nincs káros hatással, se a fogszuvasodást nem fogja elősegíteni.
Diacetyl – a mesterséges vajaroma
Gondoltad volna, hogy ennek az adalékanyagnak az előállítása annyira veszélyes, hogy a folyamat során a munkásoknak maszkkal kell dolgozniuk? Pedig így van: megfelelő óvintézkedések nélkül a diacetyl megtámadja a szemet és a légutakat, valamint a tüdőt is.
Sőt, már kis mennyiség hosszabb ideig történő belégzése is krónikus tüdőbajt okozhat, ami csak tüdőátültetéssel orvosolható.
És hogy hol találkozhatsz ezzel a neurotoxinnal? A margaringyártás egyik adalékanyaga, de a popcornt is ezzel ízesítik, illetve illatosítják. Úgyhogy jól gondold meg, mit ropogtatsz a moziban a legújabb Marvel-film alatt…
Szerencsére Magyarországon szigorú szabályok vannak érvényben, így erősen korlátozott a diacyl-használat területe.
Mindenesetre érdemesebb otthon is inkább vajat használni a margarin helyett. Nem csak ízében lesz jobb választás, de a vajban lévő butirát a demencia ellen is véd.
Nátrium-glutamát – avagy az élet sója
Ha valami ellen érdemes volt bevezetni a chipsadót, az a nátrium-glutamát, ami igazából a glutaminsav nátriummal alkotott sója. Mesterséges ízfokozóként előszeretettel alkalmazza az élelmiszeripar, a termékcímke hátulján E-621 kódnéven találod meg.
Ezzel fokozzák többek között a chipsek, a különböző húskészítmények (például felvágottak és pácolt húsok), leveskockák, szószok, illetve fűszerkeverékek ízhatását.
Érdekes, hogy míg az élelmiszerekben természetesen előforduló glutamát mértékkel ugyan, de hasznos a szervezet számára, addig a mesterségesen előállított változata felelős lehet az asztmáért, fejfájásért, pszichikai rendellenességekért, migrénért, hányingerért, a heves szívdobogásért, zsibbadásért, remegésért, a mellkasi- és hátfájdalomért is. És a sor még korántsem teljes.
Ha nem tudod kivédeni a nátrium-glutamátot – mert szinte mindenben benne van – akkor érdemes figyelni a megfelelő C-vitamin, gyömbér, taurin és Q10-koenzim fogyasztásra, amikkel semlegesítheted az áldatlan hatásait.
Higany – a halak, amikkel vigyázni kell
Ironikus, hogy míg az egészséges táplálkozással kapcsolatban mindig a halfogyasztás növelése van terítéken, addig arról igen kevés szó esik, hogy mennyire nem mindegy, milyen hal akad a hálódba.
Vannak ugyanis olyan halfajták, amelyek nagy mennyiségben tartalmaznak egy bizonyos neurotoxint, mégpedig a higanyt. Ez egyébként az egyik olyan méreganyag, amit nem szándékosan adagolunk a táplálkozásunk során, hanem a környezetszennyezés hatására kerül be előbb a halakba és a tenger gyümölcseibe, majd elfogyasztásuk során az emberi szervezetbe is.
Annak érdekében, hogy csökkentsük a kockázatokat, olyan halakat érdemes fogyasztanunk, amiknek magas az ómega-3 zsírsavtartalma, viszont a higanyszintjük a lehető legalacsonyabb.
Ilyen például a tőkehal, a szardínia, a vadon fogott alaszkai lazac, a hering, a garnélarák, plusz a konzerv tonhal.
Édesvízi halak esetében bátran fogyasztható a busa, az afrikai harcsa, a pangasius, a pisztráng, és a ponty is.
Kerüld el viszont messzire a tengeri ragadózó halakat: a cápát, a kardhalat, a királymakrélát, a cserepeshalat és a friss tonhalat.
Alumínium – amivel szinte mindenhol találkozhatsz
Az alumínium a Földön egyik leggyakrabban előforduló nehézfém, így igazából szinte lehetetlen kikerülni. Adalékanyagként használják a sütéshez kellő alapanyagokban, megtalálható a vízben, de a dezodorokban, dobozokban, fóliákban, és a belőle készült edényekben is.
Vagyis ember legyen a talpán, aki teljesen ki tudja zárni az életéből.
Pedig megérné az erőfeszítést: egy több mint 10 000 főre kiterjedt kutatás kimutatta, hogy a rendszeres alumínium-használat 71%-kal növelte az Alzheimer-kór kialakulását.
Emellett az alumíniumot tartalmazó ivóvíz fogyasztása megduplázta a demencia, és megháromszorozta az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
Figyelj oda arra, hogy lehetőleg alumíniumtól mentes sütőport, vizet és élelmiszert használj, és ha erőforrásaid engedik, az alumínium edényeket is cseréld le rozsdamentes acélra. Ez nemcsak idő- és karcállóbb megoldás, de ezt a roppant káros neurotoxint is kikerülheted vele.
Ha szívesen utána olvasnál, hogy milyen természetes ételekkel fokozhatod az agyműködésed, EZT a cikkünket ajánljuk.
