Miként hat az agyunka a nyelvtanulás?

Posted by Szexvital.hu 2022-02-22 0 Hozzászólás

Az első dolgok egyike, amivel születésünk után elkezdünk ismerkedni, az anyanyelvünk. Ennek elsajátítása az agyunk számára az egyik első, igazán nagy feladat. De vajon milyen hatást vált ki az agyunkból, amikor újabb nyelveket próbálunk meg elsajátítani?

Az anyanyelv elsajátítása

Az anyanyelv elsajátítása a gyermekkorban az egyik elsőként elsajátított kommunikációs eszköz. Három fő elméleti megközelítés alakult ki azzal kapcsolatban, hogy mi zajlik le eközben az agyban. Az empirista felfogás szerint az ideák a tapasztalás következményei, tehát nincsen ismeret az agyunkban. John Locke szerint az agy egy üres lap akkor, amikor megszületünk, minden tudásunk érzékszervi tapasztalások eredményeként jön létre.

A racionalista megközelítés szerint az alapideák már születésünktől a tudatunkban vannak. Ezt gondolta Arisztotelész is, aki szerint az alapismeretek az emberrel veleszületettek. Ez az alapismeret elevenítődik fel az ész és az értelem által. Noam Chomsky ötvözte az empirista és a racionalista felfogást, miszerint a születés pillanatában az alapismeretek bizonyos formái már léteznek az emberi tudatban. A nyelvvel kapcsolatos ideák pedig szerinte univerzálisak, vagyis bármely nyelv grammatikája rájuk tud épülni. [1]

Hérodotosz írta le azt a legendát, amely szerint I. Psamtik fáraó két kisgyermeket bízott pásztorokra, és megtiltotta nekik, hogy beszéljenek a gyerekekhez. Úgy vélte, az a nyelv, amin a gyerekek meg fognak szólalni, az emberiség ősi nyelve. Azt első szó, amit a pásztorok a gyerekektől hallottak, a „bekosz” szó volt, ami a fríg nyelvben a kenyeret jelentette. Ezért a fáraó úgy vélte, ez a nyelv lehet az emberiség eredeti nyelve.

Valószínűleg a gyerekek a kecskék mekegését utánozták, és ez hasonlított erre a szóra. Több feljegyzés is született olyan gyermekekről, akik állatok között nőttek fel, de nem voltak képesek elsajátítani a későbbiekben az emberi nyelvet.

Az anyanyelv elsajátítására nem áll rendelkezésünkre korlátlan időszak, hiszen az agyunk csak egy bizonyos életkorig marad rugalmas annyira, hogy képes azt teljes körűen elsajátítani. Újszülött korban kezdődik az anyanyelv elsajátítása, amely folyamatosan fejlődik. A csecsemő 3-4. hetes korától jelenik meg a gőgicsélés, amely a beszéd preverbális hangjelensége. A kifejező sírás is jelzi, hogy már kezd kialakulni a valódi beszéd.

 

 

Az idegen nyelv tanulása az agyra

A neurolgia fejlődése és a különféle képalkotó diagnosztikai eszközök ma már nem bízzák a képzeletünkre, hogy mi is történik az agyunkkal, miközben idegen nyelvet tanulunk. Intenzív nyelvtanulás hatására ugyanis svéd kutatók kiderítették, hogy növekednek az agy egyes területei. [2] Mindezt MRI, vagyis mágneses rezonanciás képalkotó berendezés segítségével követték nyomon a kutatásban részt vevőkön. Uppsalában, a Svéd Fegyveres Erők Fordítói Akadémiáján, fiatal katonáknak tanítottak meg 13 hónap alatt egy-egy idegen nyelvet úgy, hogy képesek legyenek az adott nyelven folyékonyan beszélni. A képzés heti hét napon át, reggeltől estig tartott, így mértéke igazán óriási különbséget mutatott más nyelvtanfolyamokkal szemben.

A kutatók MRI segítségével megvizsgálták a tanulók agyának méretét a tanfolyam elvégzése előtt, és azután. A kontrollcsoport tagjai olyan tanulók voltak, akik szintén nyelvet tanultak, de emellett még egyéb tárgyakból is felkészültek a vizsgáikra.

A nem csupán nyelvet tanulók agyánál nem volt mérhető a változás, míg a nyelvet intenzíven tanulók esetében megnövekedett többek között a hippokampusz, ami egy mélyen fekvő agyi szerkezet, amely a tanulási és a térbeli navigációs folyamatokban vesz részt. Ezen kívül még az agykéreg három területe is nőtt. Az agy különböző területei nem mindenkinél növekedtek egyforma mértékben. A növekedés mértéke függött attól is, hogy kinek mekkora erőfeszítést kellett tennie ahhoz, hogy felvegye a csoport ritmusát és együtt tudjon haladni velük.

A jó nyelvi készségekkel rendelkező diákoknál a hippokampusz és az agykéreg STG nevű területe növekedett meg jelentősen, míg azoknak, akiknek nagy erőfeszítéseket kellett tenniük, hogy ne maradjanak el a csoporttól, az agykéreg motoros régiójának egyik része növekedett meg nagyobb mértékben.

Ezért tanulj idegen nyelveket!

Az idegen nyelvek tanulása nem csak azért fontos, hogy megnöveld az agyad méretét, bár kétségtelenül vonzó mellékhatásnak tűnik. Minden egyes új nyelv megtanulásával új emberré válsz, hiszen a nyelvtudás segítségével megismerkedhetsz egy új kultúrával, melyet az adott ország lakosaival történő beszélgetéseken keresztül még közelebbről tanulmányozhatsz. De ez még messze nem minden! Az idegen nyelvek elsajátításának még számtalan igencsak pozitív hatása van rád nézve.

Például a nyelvtanulás képes lelassítani az öregedés folyamatát, és a mentális képességek hanyatlását. Hatására javul az olvasási képesség, a beszédértés, sőt, még a beszédünk is jóval gördülékenyebbé tud válni. Az agyunk folyamatosan friss marad, és a memóriánk is rengeteget javul az idegen nyelvű szavak tanulásának következében.

Még idős emberek esetében is jelentősen javult az intelligenciahányados, amennyiben idegen nyelvet kezdtek el tanulni.  Minél többet tanultak, annál jobban növekedett meg. Sőt, az idős kori nyelvtanulás segít leküzdeni az Alzheimer-kór fellépését is.

 

 

A kétnyelvűség világa

És nem csak a nyelvtanulás, de a kétnyelvűség is nagyon fontos szerepet tölt be az agyunkban, hiszen a kétnyelvű emberek esetében is jóval később kezdődik el az időskori elbutulás, mint egynyelvű társaiknál. Így, ha két nyelvet is használunk, az igencsak növeli az esélyeinket arra, hogy kellemesen tölthessük idős éveinket.

A kétnyelvűség segít a koncentráció megerősítésében is, hiszen az agy jóval nehezebben tudja kettéválasztani az egyidejűleg hallott két nyelvet. Ez az oka annak is, hogy a kétnyelvű családban felnövő gyermekek képesek olyan nyelveket is megkülönböztetni egymástól, amelyeket lehet, hogy korábban még soha nem is hallottak. Ráadásul, a kétnyelvűség segítségével a későbbi idegen nyelvek tanulása esetén sokkal jobban meg fogják hallani a kiejtésbeli különbségeket is, mint egynyelvű társaik, így jóval hamarabb tudnak megtanulni szinte tökéletes kiejtéssel beszélni egy idegen nyelvet. A kétnyelvű környezetben felnövő csecsemők agyműködése is jóval erősebb, mint az egynyelvűeké. Jobban tudnak fejben számolni, hamarabb és jobban tanulnak meg olvasni, és memóriájuk is jóval fejlettebb lesz, mint a csupán egy nyelvet beszélő társaiké.

Sőt, még a feladatok között is sokkal gyorsabban tudnak váltani, így remekül megállják a helyüket az úgynevezett multitasking feladatokban. Ezáltal akár több feladatot, műveletet is tudnak végezni párhuzamosan, ezáltal megtanulja az agyuk, hogy jobban alkalmazkodjon a váratlan helyzetekhez.

A kétnyelvűek sokkal könnyebben képesek a zavaró hanghatásokat, és egyéb tényezőket kizárni, és teljes mértékben koncentrálni olyankor is, amikor az egynyelvűek már valószínűleg egy dologra sem tudnak odafigyelni. Ennek az az oka, hogy a két nyelvet egyidejűleg használó emberek folyamatosan kénytelenek arra figyelni, hogy most éppen melyik nyelven beszélnek.

Így hát, habár ahány nyelvet beszélünk, annyi emberként látjuk majd a világot, a nyelvtanulás ezen kívül még abban is segít, hogy az élet más területein is gyorsan, hatékonyan és jól álljuk meg a helyünket.

 

Próbáld ki az ES 7 Agyserkentő tablettát, hogy könnyebben menjen a nyelvtanulás!

 

[1] https://hu.wikipedia.org/wiki/Anyanyelv-elsaj%C3%A1t%C3%ADt%C3%A1s

[2] http://www.sciencedaily.com

Hozzászólás