Agyserkentő szótár - terítéken, amit a témában tudnod kell

Posted by Szexvital.hu 2019-05-30 0 Hozzászólás

Az agyserkentés útvesztőiben járva biztosan te is találkoztál olyan kifejezésekkel, amiknek a jelentésével nem voltál teljesen tisztában. Nos, most már megnyugodhatsz: az alábbi mini Agyserkentő szótárral pont a leggyakrabban előkerülő fogalmakat fogjuk tisztázni!

(Tipp a kereséshez: Ha keresel egy kifejezést, de nem szeretnéd átolvasni az egész cikket, akkor nyomd le a Ctrl + F billentyűket, majd írd be a keresett kifejezést)

Te is a saját bőrödön tapasztalhatod, hogy napjainkban nem egyszerű az élet: mindenki igyekszik a maximumon pörögni, és a tőle telhető legjobb teljesítményt nyújtani. Nemcsak otthon, hanem a munkahelyén, valamint a társas kapcsolataiban is. Úgy tűnik ezt dobta a gép: teljesítménykényszeres világban élünk.

Tartalomjegyzék:

Szóval nem árt, ha gyorsabban működik az agyad

Ahhoz azonban, hogy megfelelő legyen az egyensúly a munka, és a magánélet között, szükséged van az agyadra. Mert ez az a kulcsfontosságú szerv, ami a szervezet irányító központjaként, időnként egy kis serkentésre szorul. De nem mindig ugyanolyanra. Ezért fogyasztasz Te is olyan készítményeket, amik vagy a tanulási képességeidet járatják a maximumra, vagy a jobb, pihentető alvásban segítenek, esetleg a koncentráló képességedet emelik néhány szinttel feljebb. 

Mivel elég népszerű az agyserkentő készítmények piaca, illetve a felhasználási területük is elég széleskörű, nem baj, ha kicsit mögé nézel a dolgoknak, és tisztába jössz néhány fogalommal. Így nem csak az egészségedre ügyelhetsz jobban, de a pénztárcádra is. Hiszen egy-egy ügyesen megírt címkével, ma már szinte bármit el lehet adni.

Alkaloidok, aminosavak és adrenalin

Az alkaloidok általában növényi eredetű, nitrogéntartalmú, fiziológiai hatású szerves vegyületek. Természetesen különböző csoportokba sorolhatók, amiknek nagyon eltérő hatása lehet az emberi szervezetre. Viszont a legtöbben van egy közös pont: az –in végződés a szavak végén: alkaloid ugyanis a koffein, a morfin, a kokain, a nikotin, és a kinin is…

Aminosavaknak azokat a szerves vegyületeket nevezzük, amik a fehérjemolekulák építőkövei. Az aminosavak építik fel a sejteket, szállítják-, illetve tárolják a tápanyagokat, ráadásul még az artériák, mirigyek, szervek, és az inak működésére is hatással vannak, úgyhogy elég hasznos kis anyagok. 

Adrenalin, vagy más néven epinefrin – utóbbi a Vészhelyzetből is ismerős lehet neked. Ez egy igazán érdekes anyag, amit a mellékvesevelő termel, és hormonként, illetve neurotranszmitterként is funkcionál. Egyszerre van értágító (a máj, az agy, a szív és a vázizmok esetében), valamint érszűkítő hatása (a bőr, a lép, a vesék, és a bélcsatorna ereit tekintve). Emellett még a vérkeringést is fokozza, de pozitív hatása van a zsírlebontásra is. Az „üss vagy fuss” reakció egyik kulcshormonja.

Központi idegrendszer, programozott sejthalál és más finomságok

Központi idegrendszernek nevezzük az agy, és a gerincvelő kettősét, ami a tarkócsont öreglyukán keresztül kapcsolódik egymáshoz. A központi idegrendszer a szervezetből, illetve a külvilágból érkező információk észleléséért, feldolgozásáért, és az adott információnak megfelelően válaszreakcióért felel. Központi idegrendszer nélkül gyakorlatilag vegetációs szintre süllyedne az emberi élet.

Programozott sejthalál: nyugodj meg, ez nem az a folyamat, amikor példának okáért, alkohollal rombolod az agysejtjeidet! Nem, a programozott sejthalál tervszerűen megy végbe a szervezetedben: ha egy sejtre már nincsen szükség, öngyilkosságot követ el, gyakorlatilag a feleslegessé vált sejtek lomtalanítása zajlik ekkor. Normális esetben, sejtek milliárdjai halnak meg egy egészséges szervezetben – óránként.

Neurotranszmitternek az ingerületátvivő anyagokat nevezzük, amiknek az a feladata, hogy az egyik idegsejttől a másikig üzenetet szállítsanak. Ők a test speciális egysége, kódnevük: a kémiai hírvivő molekulák!

Az egyik legismertebb, és legfontosabb hatású neurotranszmitter a dopamin. Ez az agy idegei, vagyis a neuronok között szolgálatot teljesítő hírvivő molekulák csoportja. Leginkább a jó érzés és a jutalmazás érzete kapcsolódik hozzájuk, mint például a szex, drogok és rock ’n’ roll. Ugyanakkor hatással vannak a memóriára, a tanulásra, a fókuszáló képességedre, de az alvásra is. Ha nincs elég dopamin a szervezetedben, támadásba lendül a Parkinson-kór, a szorongás, és az ADD is.

ADD vagy ADHD – azaz figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, amit egy szülő sem kíván a gyermekének. Ez egy neurológiai eredetű, veleszületett-, vagy fejlődési rendellenesség. Nevezik betegségnek, részképesség-zavarnak, és bizonyos esetekben fogyatékosságnak is, jellemzői tünetei közé tartozik a figyelemzavar, hiperaktivitás, feledékenység és az alacsony szintű impulzuskontroll.

Fókuszban az M: megismerés és memória

A kogníció fontosságával senki sem vitatkozhat: hiszen ez maga a megismerés. Ebbe a kissé talán tág fogalomkörbe tartozik a gondolkodás, a tudás, a memória, a döntéshozatal, és a problémamegoldás is. A gyakorlatban a gondolat, az érzékek, és a tapasztalat általi megismerési folyamatokat értjük alatta, főleg gyerekkorban fontos a kognitív eszköztár.

A memóriának több fajtája is létezik, attól függően, hogy milyen hosszú időre emlékezünk vissza. Rövid távú memória alatt az elsődleges, aktív memóriát értjük, ami szó szerint csak néhány, 20-30 másodpercig képes tárolni és feldolgozni az új információkat. Jó hír, hogy bizonyos agyserkentő készítményekkel, a rövid távú memória teljesítménye is fokozható, bár kapacitási korlátokkal mindenképpen számolni kell.

Hosszú távú memória alatt azt a memóriakeretet értjük, amikor az emlékezetnek nincs kapacitási korlátja, az információkat hosszú időn keresztül gyűjthetjük, és tárolhatjuk. Emellett nem mehetünk el szó nélkül a munkamemória mellett sem, ami mentális munkaállomásként szolgáló emlékezeti rendszer. Ez teszi lehetővé azt, hogy a feladataink elvégzése során bizonyos információkat észben tartsunk, illetve a munkavégzés közben manipuláljuk azokat.

A rettegett SZ: azaz a szorongás

Napjaink egyik leggyakoribb pszichológiai betegsége a szorongás. Ez az az állapot, amikor a félelmi rendszered a körülményekhez rosszul alkalmazkodva működik, és félsz, feszült vagy, illetve olyan erős nyugtalanságérzet tör rád, amit nem tudsz legyűrni. Megnyilvánulhat többek között pánikrohamban, agorafóbiában, kényszeres zavarokban, poszttraumás stressz szindrómában és más, specifikus fóbiákban is. 

Vigyázz, mit kívánsz!

Természetes dolog, ha ebben a felgyorsult világban te is szeretnéd a lehető legtöbb teljesítményt kipréselni magadból. Ennek ellenére fontos az agyad megfelelő védelme, és táplálása, amit mindig csak a biztonságos, ellenőrzött forrásokból származó készítményekkel ajánlunk véghezvinni. Hiszen ha Te nem vigyázol az agyadra, helyetted nem fog rá vigyázni senki sem!

Nem találtad meg, amit kerestél? Írd meg hozzászólásban, hogy mire vagy kíváncsi!

Hozzászólás