Az öröm és a jókedv önfeledt alternatívája – vagyis fókuszban a nevetés

Posted by Szexvital.hu 2020-05-21 0 Hozzászólás

Veled is előfordult már, hogy annyira nevettél, hogy a könnyed is kicsordult? Amennyiben te is megtapasztaltad már ezt a felemelő élményt, akkor tudhatod, hogy minden egyes ilyen alkalom után szinte fizikailag érezzük, ahogy a vállunkra helyezkedő mázsás súly könnyebb lesz valamennyivel és még a stresszt is sikeresen száműzzük – legalább néhány percre – az életünkből. Na de miért nevetünk és milyen hatással van ez a szervezetünkre? Most ennek a rejtélynek járunk utána, tarts velünk!

Bár a nevetés sokkal fertőzőbb lehet, mint egy köhögés vagy tüsszentés, ennek ellenére a tudósok körében a mai napig számtalan elmélet kering arról, hogy miért is nevetünk. Vannak ugyanis olyan feltételezések, amelyek szerint a nevetés pusztán a felsőbbrendűségünk kifejezésének eszköze és az ősi győzelmi üvöltések fogvillogtató, agresszív kifejeződésének tartja a nevetést.

Ezzel szemben annak az elméletnek is akadnak bőven pártolói, ami szerint a nevetés és a kacagás pusztán egy ösztönös reakció az igazán váratlan történésekre. A legközkeletűbb vélekedés azonban az, hogy a nevetés igazából egy biztonsági szelep, amelyen keresztül a bennünk felgyülemlett feszültség, rossz érzések, a stressz szabadon távozik.

 

 

A nevetés még mindig roppant rejtélyes terület

Mondhatni, ingoványos talajra lépünk a kacagást vizsgálva, hiszen azt, hogy mi az igazság, azt valószínűleg sosem fogjuk megtudni. Ha egy kicsit jobban belegondolunk, akkor biztosan egyetértünk azzal a megállapítással, hogy számtalan okból kifolyólag szoktunk nevetni: nevetünk akkor, ha boldogok vagyunk, ha valami vicces történik velünk, ha kínosan vagy épp tehetetlennek érezzük magunkat, de akkor is, ha éppen gúnyt űzünk valakiből vagy kárörvendünk.

Szóval roppant széles a skála, amin a nevetés mozog: megkülönböztethetjük egymástól a nevetés fajtáit, a kiváltó okait, de elválaszthatjuk egymástól az illő és illetlen nevetést is, úgyhogy ember legyen a talpán, aki eligazodik a nevetés jókedvű útvesztőjében. Egy valamiről azonban bizton állíthatjuk, hogy igaz: a nevetés gyógyít, ahogy azt egyébként a geotológia, vagyis a nevetés testünkre gyakorolt élettani hatásait vizsgáló tudományág is tanúsítja.

Több évtizedes egyetértés: a nevetésnek vannak pozitív egészségügyi hatásai

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint például Norman Cousins amerikai politikai újságíró esete[1], akinél az 1960-as években ütötte fel a fejét az igencsak nagy fájdalmakkal járó reumás megbetegedés. Bár akkoriban az orvosok még nem kutatták a nevetés, az öröm és a jókedv lehetséges gyógyító hatását, ennek ellenére Cousins saját maga is utána járt a témának.

Tette mindezt azért, mert megfigyelte saját magán, hogy szoros kapcsolat van a betegsége állapota, valamint a stressz, az aggodalom, a szorongás és más negatív érzelmek között. Úgy tapasztalta, hogy ezek az érzelmek és hatások felerősítik a fájdalmát, illetve meghosszabbítják a fájdalmas időszakokat.

Éppen ezért Cousins úgy gondolta, hogy ha a rossz érzések ilyen negatív hatással vannak rá, akkor a pozitív érzések és a nevetés éppen ezzel ellentétesen fejtik majd ki a hatásukat. Megfigyeléseit A betegség anatómiája című művében rögzítette és egészen meglepő felfedezést tett: Cousins ugyanis azzal szembesült, hogy már 10 percnyi nevetés 2 órányi fájdalommentes alvást eredményezett.

 

 

De itt még nincs vége a történetnek

Természetesen egy ember – talán elfogult – véleményére még nem lenne szabad alapoznunk, azonban szerencsére voltak olyan kutatók, akik tudományos alapossággal[2] is utána jártak a nevetés csodájának és a rá épülő tudományágnak, a geotológiának.

A vizsgálatok során arra a következtetésre jutottak, hogy a nevetés egész egyszerűen a test humorra adott fiziológiai válasza. A nevetés ugyanis nemcsak a lelkünkre van jó hatással, de a testünk működését is befolyásolja, mégpedig az aerob mozgásformákhoz hasonló módokon:

  • a nevetés első 10 másodpercében összesen 15 db arcizom húzódik össze és lazul el, miközben a zigomatikus izom is stimulálódik (vagyis működésbe lép a felső ajak emelőmechanizmusa),
  • szaporább lesz a szívritmus és a pulzusszám,
  • a vérnyomás megemelkedik, a vérkeringés fokozódik,
  • szaporábban vesszük a levegőt,
  • az addig görcsben álló arc-, mellkasi- és hasizmok ellazulnak.

Megfigyelték azt is, hogy 20 másodpercnyi nevetés szükséges ahhoz, hogy a pulzusszám egyszerűen megduplázódjon a következő 3-5 percben. Mindazonáltal a nevetés után mintegy 20 perccel mind a vérnyomás, mind a pulzusszám, az izomfeszültség a kiindulási szint alá esik, így fordulhat elő, hogy a nevetés miatt nyugodtak leszünk.

A nevetés egészségügyi hatásai

Ugyanakkor a nevetésnek még a fájdalomcsillapításon, valamint a nyugodt közérzeten kívül is vannak áldásos egészségügyi hatásai. Például:

  • erősíti az immunrendszert, mivel a nevetés növeli a különböző fertőzések elleni védekezéshez szükséges antitestek számát,
  • a nevetés során növekszik a katecholaminszint (ami az egyik mentális állapotot befolyásoló hormon), ami pozitív hatással van a reakcióidőre, az éberségre és az emlékezetre is,
  • nevetés hatására csökken a szervezetben lévő stresszhormon, a kortizol szintje, így a kacagás a depressziót és a szorongást is messzire űzi,
  • emellett fokozódik az endorfintermelés is, ami boldogsághormonként a jókedvért, az eufóriaérzetért felel.

Úgyhogy nincs más hátra, mint megtalálni azokat az örömforrásokat, amik gyakran kacajra fakasztanak minket. Persze, ha nem szeretnél erre várni, nyugodtan fordulj olyan étrendkiegészítő tablettákhoz, amelyek gondoskodnak a stressz száműzéséről és feltöltik a lemerült mentális készleteket. Hangolódj rá a Guaranára vagy a B-vitamin Komplexre és érezd, ahogy feltöltődsz.

 


[1] findsapsychologist.com; Lindsay Wilson-Barlow MA: The Physiological Effects of Laughter - https://www.findapsychologist.org/the-physiological-effects-of-laughter-by-lindsay-wilson-barlow/

[2] ScienceDirect.com; Chueh Chang – Grace Tsai – Chia-Jung Hsieh: Psychological, immunological and physiological effects of a Laughing Qigong Program (LQP) on adolescents - https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S096522991300157X

Hozzászólás