Ismerős, az a bizonyos „már itt van a nyelvem hegyén” érzés?

Posted by Szexvital.hu 2022-06-13 0 Hozzászólás

Gyerekkorunktól kezdve végig kísér minket az az érzés, amikor valami hirtelen nem jut eszünkbe, pedig „tudjuk, hogy tudjuk”. De vajon mi áll a jelenség mögött?

Milyen az a „nyelvem hegyén van” érzés?

Ugye veled is sokszor előfordult, hogy benne voltál egy igazán jó történetben, és csak úgy falták a szavaidat, amikor hopp… pont az a kifejezés nem jut eszedbe, ami feltette volna a történetedben az „i”-re a pontot. Sőt, a legtöbbünkkel nem csupán egy jó kis sztorizás közen fordul elő, hanem például életünk egyik legnehezebb és legfontosabb vizsgáján is.

Valahogy úgy érezzük magunkat, mintha egy pillanatra lebénult volna az agyunk, és vele a szánk is. Csak keressük a kezdőbetűt és próbáljuk menteni a menthetőt, és kimondani azt a nyelvünk hegyén lévő szót. És biztosak vagyunk benne, hogy „k”-val kezdődött. Ám az esetek legnagyobb többségében egészen biztosan nem „k”-val kezdődött, és ugyanolyan hirtelen jut eszünkbe, mint amilyen hirtelen megakasztott minket. Ám a leggyakrabban nem ott és akkor, hanem jóval később jut eszünkbe a keresett szó. Bár a Google keresője rengeteget segíthet ezen a nagyon is bosszantó helyzeten, igyekeztünk utánajárni, mi állhat a ”nem jut eszembe” jelenség hátterében.

A hirtelen memóriazavar oka

Ne gondoljunk rögtön a legrosszabbra, amikor hirtelen nem jut eszünkbe valami. A legtöbb esetben ugyanis ennek a kellemetlenségnek távolról sincs köze a demenciához, vagy az Alzheimer-kórhoz.

Lise Abrams, a Floridai Egyetem pszichológiaprofesszora, húsz évig tanulmányozta ezt a hirtelen memóriakiesést. Érdekes felfedezést tett, amikor is észrevette, hogy ez a jelenség nem csupán azoknál ütheti fel a fejét, akik verbálisan szeretnék kifejezni magukat, hanem azoknál is megjelenik, akik jelnyelvet használnak.

A nyelvészek szerint ez egy úgynevezett megakadás-jelenség, amikor az agy nem tudja hozzákapcsolni a megfelelő vizuális képet a hangalakhoz. Hiába látjuk magunk előtt, vagy az úgynevezett lelki szemeink előtt azt, aminek a nevét ki szeretnénk mondani, hirtelen nem tudjuk társítani a kettőt.

Előfordul, hogy a keresett szó egyes tulajdonságait képesek vagyunk felidézni, például a kezdőbetűjét. Azt javasolják, hogy amikor nem ugrik be az adott szó, akkor próbáljuk meg a lehető legrészletesebben körülírni azt, mert így az agyunknak óriási segítséget nyújtunk, hogy bele tudja helyezni a szóhoz közeli szövegkörnyezetbe a keresett kifejezést, és eszünkbe jusson. Ráadásul ezzel a módszerrel a beszélgetőpartnereinknek is beugorhat a keresett szó.

 

 

Ne essünk pánikba

Ez a jelenség akár fiatal, akár idősebb korban is előfordul, így ne essünk rögtön pánikba, és ne tituláljuk magunkat se idősnek, se betegnek, csupán azért, mert valami hirtelen nem jut eszünkbe. A memóriánk olyan, mint egy izom, minél többször tornáztatjuk, annál jobban karban tudjuk tartani, így érdemes tréningezni az agyunkat. [1]

  1. Erre kiváló módszer lehet, ha szóláncokat alkotunk, és megpróbáljuk mindig az első szótól kezdve visszamondani azt. Szintén rengeteget segít a képes memóriajáték, amikor a lefordított kártyák felfordításával kell megtalálnunk azok párját.
  2. A verstanulás szintén tökéletes módszer arra, hogy fejlesszük memóriánkat.
  3. Remek memóriafejlesztő még a festés, a keresztrejtvény fejtés és a különféle alkotó tevékenységek is.
  4. Mélyítsük el a memóriánkat. Tegyünk fel kérdéseket magunknak, és próbáljuk meg azokat minél részletesebben megválaszolni. Például, kérdezzük meg maguktól, majd idézzük fel részletesen, hogy volt berendezve egy adott szoba. Próbáljuk meg a legapróbb részleteket is felidézni. Ez arra is nagyon jó, hogy egy nagyon várt, számunkra igen értékes beszélgetés minden pillanatát fel tudjuk idézni azután is, hogy az már elmúlt.

 

Ha aggódunk, és meg szeretnénk tudni, hogy valóban nem az Alzheimer-kór fenyeget bennünket, gondoljuk végig, hogyan is végződik a történet. Ha utólag mindig rájövünk a keresett szóra, vagy arra, hova is tettük a slusszkulcsot, akkor képesek vagyunk visszaemlékezni az adott pillanatra. Sajnos az Alzheimer-kór esetében a betegek nagy többségének nem működik ez a képessége.

A memóriakiesés oka

Az esetek több mint 95 százalékában teljesen normális folyamatról van szó. [2] Akár fáradtság, kimerültség is okozhatja, de az öregedésnek is természetes velejárója. A szakemberek szerint a normális öregedés kognitív problémái különféle típusokra oszthatók:

  • egyes szavak vagy nevek nehezen jutnak eszünkbe
  • nehézségekbe ütközik az új ismeretek elsajátítása
  • nehezebben képes valaki visszaemlékezni rá, hogy hol hagyta egy tárgyát, például az autóját
  • nehezebben képes valaki egyszerre több dologra koncentrálni

Ezeknek a funkcióknak mindegyike a homloklebennyel kapcsolatos, mely agyi területen az idősebbeknél csökkent az agyi aktivitás, a fiatalabbakhoz képest. Ezzel szemben az Alzheimer-kórnál a fő probléma a hippocampusnál, a halántéklebenyben, azaz középagyban fordul elő.

Sok esetben a depresszió is állhat a memóriazavar mögött. Ebben az esetben a koncentráció hiánya okozza a bajt, hiszen aki depresszióval küzd, a rossz hangulata és az érdektelensége miatt nem figyel oda az őt körülvevő dolgokra, így azok későbbi visszaidézése is problémát jelenthet számára.

Ugyanígy káros a memóriánkra a kialvatlanság. Egy fáradt, alváshiányos állapotban lévő agy jóval kevésbé képes visszaemlékezni, mint annak az agya, aki ki van pihenve. Szintén nagyon sokat ront a memórián a stressz. Egyrészt a mentális állapotunkat is nagyban rontja, másrészt stresszhelyzetben nem vagyunk képesek koncentrálni sem.

A rövidtávú memória zavara

A rövidtávú memóriát használjuk egy telefonszám megjegyzésekor, vagy amikor időpontot egyeztetünk valakivel. Szintén ezt vesszük igénybe, amikor bemutatkozik nekünk valaki. A rövidtávú memória szűri meg, hogy mi az, ami kellően fontos ahhoz, hogy megjegyezzük hosszabb távon is, és képesek legyünk felidézni azt.

Valójában nagyon fontos, hogy az agy tudjon szelektálni a fontos, és a kevésbé fontos információk között, hiszen ha minden információt megjegyezne, nagyon hamar túlterheltté válna. Éppen ezért ne ijedjünk meg, ha hirtelen valakinek nem ugrik be a neve, aki egyébként közömbös számunkra. Csupán a rövidtávú memóriánk szelektált.

Ha komoly a baj

Bár a memóriazavarok a mindennapi életünk részei, és a többségük teljességgel ártalmatlan, vannak olyan jelek, amelyekre saját magunknál, vagy szeretteink esetében is érdemes felfigyelni, és orvoshoz fordulni.

Ilyen lehet, ha valaki eltéved egy korábban számára ismerős környezetben. Akár az otthonában, akár az otthona környékén. Szintén intő jel lehet, ha azt vesszük észre, hogy egy egyszerű információ befogadása is komoly problémákkal jár, vagy ha csak nehézségek árán tudunk ellátni korábban napi rutin szintjén működő feladatokat. A személyiség megváltozása is intő jel lehet.

Mivel ezeket a jeleket magunkon sok esetben lehetetlen felfedezni, nagyon fontos, hogy a családtagok figyeljenek oda egymásra, és kellő türelemmel és segítőkészséggel forduljanak a másik felé, amennyiben a tünetek valamelyike jelentkezik.

Tartsd frissen a memóriád a FLOW Focus and Memory étrendkiegészítővel!

 

[1] https://www.patikamagazin.hu/mar-megint-nem-jut-eszembe/

[2] https://www.informed.hu/betegsegek/neuro/delirium_dementia/dementia/a-kozepkoruaknal-egyre-gyakoribbak-az-emlekezetkiesesek-23840.html

 

Hozzászólás