Okosabbak vagyunk egy csimpánznál?

Posted by Szexvital.hu 2020-10-20 0 Hozzászólás

Hajlamosak vagyunk azt képzelni magunkról, hogy mi, emberek állunk a világ és a törzsfejlődés csúcsán, azonban vannak olyan képességek, amelyekben bizony némely állat nem csak, hogy felveszi velünk a versenyt, de lenyúlja előlünk az aranyérmet is. Persze vannak olyan tulajdonságaink, amelyekben jobbak vagyunk egy csimpánznál, de lássuk be, igencsak lenne mit tanulnunk az állatoktól.

18+

Gondoljunk csak bele, hogy amíg a legtöbb állat már pár hónapos korától képes az önellátásra, addig mi erre sokszor még 18 éves korunk után sem. Persze, mondhatjuk, hogy ez genetika, nem intelligencia kérdése. De attól még a tények azok tények, és érdemes ellesni pár technikát szőrös és tollas társainktól, amely akár életmentő is lehet.

 

 

Sőt, ha nagyon magunk alatt vagyunk, nézzük meg a kutyáinkat! Mindig a pillanatnak élnek, sőt, tökéletesen megélik a pillanatot. Örömmel mutatják ki jókedvüket és ragaszkodásukat irántunk. Nem szégyellik az érzéseiket. Odafigyelnek ránk, akkor is, amikor mi le sem…. őket. Pedig nem érdemelnénk meg. De ez őket nem érdekli. Nem pazarolnak időt a haragra, a sértődöttségre. Mondjuk ez utóbbira néha igen, de csak igen rövidet.

Szóval van, amit a majmok, a kutyák, a macskák, vagy akármelyik állat sokkal jobban csinál nálunk. Annak ellenére, hogy nem mindegyiküknek van kolbászból a kerítés. De mégsem hagyják, hogy a gondok elvegyék a kedvüket az élet napos oldalától. Úgyhogy akármire is jutunk a cikk végén, érdemes okosabbnak lenni saját magunknál, és átvenni jó néhány pozitív tulajdonságot a minket körülvevő állatainktól. Mert tudják, mi a boldogság receptje.

Csimpánz-ember 1:0

Egy japán kutatócsoport egyetemisták memóriáját vetette össze csimpánzokéval. A kísérlet során 1-től 9-ig terjedő számok villantak fel egyre gyorsabb tempóban, és a feladat az volt, hogy érintsék meg ugyanilyen sorrendben a számokat. Nos, az egyetemistáknak nem volt malacuk, mert a majmok bizony durván lenyomták őket ebben a feladatban.

A legügyesebb csimpánzt, Ajumot, még úgy is képtelenek voltak legyőzni, hogy három hónapon át gyakorolták a feladatot. A vizsgálat vezetője, Macuzava Tecuró szerint az emberek memóriája gyermekkorban a legjobb, így Ajumo nem dőlhet hátra, ugyanis ezután majd gyerekekkel kell megküzdenie.[1]

Csimpánz-ember 2:0

Az ütközetre nem kellett sokat várni. A Max Planck Intézet kutatócsoportja [2] 105 kétéves kisgyereket vizsgált, egy 106 csimpánzból és 32 orángutánból álló csoporttal szemben. A kísérlet azt figyelte meg, hogy segítség nélkül hogyan képesek a csoportok tagjai bizonyos feladatok megoldására.

A kutatók ételt rejtettek poharak alá, melyeket össze-vissza tologattak, amolyan „itt a piros, hol a piros” módon. Az alanyoknak meg kellett találnia, hogy melyik pohár alatt van az étel. Ebben a versenyben a majmok nyertek. Majd jött a következő feladat, ahol tárgyakat kellett elérni. A majmok egyből rájöttek, hogy az odakészített bot segítségével tudják megoldani a problémát. A gyerekek viszont csak játszani kezdtek a bottal, nem használták a megoldás érdekében. Így a kísérlet során bizonyosságot nyert, hogy a csimpánzok jobban képesek a cél elérése érdekében gondolkodni, mint a gyerekek.

Volt a kísérletnek egy olyan része, ahol a kísérletvezető eljátszotta, hogy mi lesz a feladat, és ebben jobbak voltak a gyerekek. Hamarabb megértették, hogy utánozniuk kell a vezetőt, ha meg akarják oldani a feladványt. Ez valószínűleg egészen másképp alakult volna, ha a gyerekek is majmok módjára, egyedül nőttek volna fel. Azonban az, hogy képesek a társas érintkezésre, nagy előnyt jelentett számukra.

 

 

Az első jelelő csimpánz

Az ember, elég korán elkezdett a csimpánzok intelligenciájának vizsgálatával foglalkozni. 1966-ban Roger Fouts Professzor örökbe fogadott egy árva csimpánzkölyköt, Washoe-t, akit megtanított a jelbeszédre. Közel harminc éven át tanult és a jelbeszéd elsajátításával egyre inkább fejlődött az empatikus képessége is. Volt egy várandós kollégája a Professzornak, akit Washoe gyakran kérdezett a babájáról. A hölgy elveszítette kisbabáját és elég hosszú ideig nem látogatta meg a csimpánzt. Ő a következő látogatásnál hátat fordított neki. Azonban miután a hölgy elmutogatta neki, hogy miért nem tudta meglátogatni, Washoe egyértelmű jelét mutatta a szomorúságnak és megölelte a nőt.

Nem csak a jelnyelv elsajátítására volt képes, hanem tovább is tudta azt adni. Egy Loulis nevű kismajmot költöztettek be hozzá, akit azonnal elkezdett tanítani a jelekre.

Böbe a csodacsimpánz

Magyarországon is élt egy Böbe nevű csimpánz, aki tudott festeni, gyurmázni, de még szörpöt és kávét is képes volt készíteni. A veszprémi állatkert kis lakója, majomház híján, az irodaépületben lelt otthonra. Így egész nap megfigyelhette, mit csinálnak a dolgozók. Viszonylag hamar megtanult például kanállal levest enni, de kitűnően rajzolt és dobta el a már nem használatos papírt, ahogyan azt a kollégáitól látta.

Az utánzás segítségével nagyon sok tevékenységet sajátított el. Két filmet is forgattak róla, amelyekben arra kerestek magyarázatot, milyen módon tanulhatott az ősember. Az egyik legérdekesebb kísérlete az volt, amikor Afrikába vitték, hogy találkozzon néhány fajtársával. Azonban ő megijedt és elmenekült, menedéket keresve azoknál az embereknél, akik felnevelték őt.

Rokoni szálak

Sokan foglalkoztak a csimpánz és az ember közötti rokonsági fok mértékének meghatározásával is. 2003-ban jelent meg a Wayne Állami Egyetem kutatóinak tanulmánya, amelyben 97 gént hasonlítottak össze és amely szerint az ember és a csimpánzok közötti egyezés 99,4%.

A brit Roehamptoni Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy az emberi kommunikációban használatos törvényszerűségek mennyiben jelennek meg a csimpánzoknál. Annak ellenére, hogy a csimpánzok által használt hangok és kifejezések nagy része nem felel meg az emberek által használtaknak, ők is arra törekednek, hogy minél kevesebb energia befektetésével tudják megérteni egymást.

Az előrelátás képessége

A legfontosabb kérdés azonban még mindig az, hogy mi emelte ki az embereket az emberszabásúak közül. A válasz sokféle, de az egyik, ami megkülönböztet minket, az előrelátás képessége. Erre utal a CEU kognitív tanszékének 2016-os kísérlete is, melynek alapvetése az volt, hogy minél fejlettebb egy elme, annál jobban képes előre jelezni a környezetében bekövetkező események eredményeit.

A kutatásban óvodáskorú gyerekeknek és csimpánzoknak adták azt a feladatot, hogy kapjanak el egy fordított Y alakú csőből kieső labdát. Míg a majmok csak próba és hiba alapján oldották meg a feladatot, addig a gyerekek teljesítménye koruk előrehaladtával egyenes arányban nőtt. Hamar rájöttek, hogy a cső mindkét végének befogásával hamar hozzá tudnak jutni a labdához. Így a kísérlet szerint az előrelátás, mint kognitív képesség fejlődési pályája mutatja, hogy az ember sajátossága, hogy képes felkészülni a jövőben várható eseményekre.

Ne majomkodj, sőt, légy kreatívabb, mint egy csimpánz, és szedj Omega 3 kapszulát, CBD olajat, vagy Agyserkentő tablettát.

 

[1]https://index.hu/tudomany/1203ayuma/

[2]https://ng.24.hu/tudomany/2007/09/10/okosabb_e_az_embergyerek_mint_a_csimpanz/

Hozzászólás