Savant-szindróma, avagy alacsony IQ-val is lehet valaki zseni

Posted by Szexvital.hu 2022-09-09 1 Hozzászólás

A Savant-szindróma nem egy hétköznapi beszélgetőtéma. Általában azok beszélnek csak róla, akiket valamiért érint. De vajon mi is ez a betegség és mi állhat a hátterében?

Mi is az a Savant-szindróma?

A Savant- szindróma nem más, mint egy különös fejlődési rendellenesség, amelynek következtében egyes személyek emberfeletti tehetséggel születnek, miközben bizonyos képességek rendkívüli elmaradásában vagy hiányában szenvednek. [1] De hogy honnan is jön ez a kettősség? Hogy lehet valaki egyszerre zseniális és visszamaradott?

A Savant-szindróma nem egy hétköznapi probléma. Egy olyan kognitív zavar, amely bizonyos fejlődési rendelleneségekre vezethető vissza. A következménye pedig nem más, mint az élet egyes területein jelentkező magas fokú tehetség, míg az élet többi területén jelentkező zavar, illetve súlyos lemaradás.

A Savant-szindrómában szenvedőket savantoknak is szokták nevezni. Mint ahogyan nincs két egyforma ember, úgy két egyforma Savant-szindrómában szenvedő sincs. Mindegyikük másban mutat páratlan, kiemelkedő tehetséget. Van, aki elképesztő módon tud fejben számolni. Másoknak a memóriája kiemelkedő, míg vannak, akik valamely művészeti ágban képesek egyedülállót alkotni.

Ezek mindegyike csodálatos képesség, azonban sajnos az élet kompenzálja ezt a tehetséget, és elvesz a másik oldalról. Nem is keveset. A Savant-szindrómában szenvedőknek ugyanis általában az élet más területein nagyon súlyos lemaradásaik vannak. Olyan súlyosak, hogy a legtöbb esetben képtelenek az önálló, segítségmentes életre. Ráadásul, hiába kiemelkedően tehetségesek bizonyos dolgokban, a többségük IQ-ja ötven-és hetven között van, mely értékek szerint értelmi fogyatékosnak számítanak.

 

 

Nyelvi nehézségek a tehetségek mögött

A legtöbb savant sajnos nagyon nagy nehézségekkel küzd az önkifejezés terén, különösen annak verbális formáját tekintve. Általánosságan elmondható, hogy a legtöbb Savant-szindrómában szenvedő nagy mértékű lemaradással bír a nyelvi és kommunikációs fejlődésben. Azonban szerencsére, ha szavakkal nehezen is, de más módokon ki tudják fejezni magukat. Nem is akárhogyan.

A savantok különleges képességeit általában öt fő kategóriába lehet sorolni. Elképesztően jó a memóriájuk. Egy pillanat elég ahhoz, hogy egy komplex képet meg tudjanak jegyezni, és fel tudják idézni annak minden egyes, apró kis részletét. Az adott képet olyan részletességgel tudják visszaadni, hogy az őket hallgató szinte látja maga előtt azt, amit ők is láttak.

Az emlékek terén is számíthatunk rájuk. Bámulatos emlékezőtehetségüknek köszönhetően szinte nincs olyan esemény, aminek apró részleteit fel ne tudnák idézni, akár évekkel annak megtörténte után is. Egy bizonyos nap eseményeinek felidézésében is élen járnak. Félelmetes, hogy mi minden marad meg az emlékezetükben csupán csak a naptár egyik napjára ránézve.

Kiváló művészi és zenei tehetségük van. Leggyakrabban zongoratudásuk emelkedik ki, de mind a festészetben, mind a szobrászatban képesek egyedülállót alkotni. Emellett pedig nagyon jól értenek a térképek készítéséhez és a számoláshoz is.

Az igazi Esőember

A Savant-szindróma nagyon ritka betegség. A savantizmust gyakran keverik össze az autizmussal, pedig nem ugyanaz a két kórkép. A savantok fele azonban autista is, míg a másik felük egyéb fejlődési rendelleneségben, általában valamilyen központi idegrendszeri betegségben szenved.

A leghíresebb savant személynek Kim Peeket tartják, akiről az Esőember című filmet készítették. Neki a kiemelkedő emlékezőtehetsége mellett rendkívüli számolási és gyorsolvasási képességei is voltak. Képes volt az általa elolvasott, közel 12000 könyvet szinte szó szerint visszamondani, pedig egy oldalt mindössze pár másodperc alatt olvasott el. Azonban nem volt képes ellátni magát, még az önálló öltözködés sem ment neki.

 

 

A szerzett Savant-szindróma

A Savant-szindróma nem csak veleszületett, hanem szerzett is lehet. [2] Egyes betegek ugyanis egy agysérülés hatására váltak savantokká. A szerzett Savant-szindróma olyan tünetegyüttes, amely során olyan képességek kerülnek felszínre, amelyekről az illető, illetve a környezete korábban nem is tudott.

A kutatók szerint ennek az lehet az oka, hogy mindannyian zseniálisak vagyunk valamiben, amely bizonyos agyi területek ki- illetve bekapcsolásával hozható elő. Darold A. Treffert amerikai pszichiáter 1962-ben találkozott először olyan esettel, amely során valakinek szerzett Savant-szindrómája lett.

Treffort egy 10 éves kisfiú esetére figyelt fel, akit eltalált egy baseball labda, melynek hatására elvesztette az eszméletét. Azonban miután felébredt, az eszméletre térése óta eltelt idő minden napjára kivételes részletességgel emlékezett. Orlando Serrell, a sérült kisfiú, évek múlva is percnyi pontossággal és nagy alapossággal tudta felidézni minden egyes emlékét.

Míg a Savant-szindrómában szenvedők születésüktől fogva birtokolják ezeket a különleges képességeket, addig a szerzett Savant-szindrómában szenvedőkben ez egy nagy trauma hatására alakul ki. A kórkép azonban nagyon ritka. Bruce Miller neurológus kutatásaiban akadtak azonban olyan vizsgálati alanyok is, akiket nem ért fizikális sérülés, mégis különleges képességeik lettek.

Ez a 12 idős ember különleges művészeti és zenei tehetséget kezdett mutatni, miután frontotemporális demenciát (FTD) diagnosztizáltak náluk. Az FTD gyakran a bal kéregben jelentkezik, ami normális esetben a vizuális rendszer aktivitását gátolja, így lehetséges, hogy ennek a gátlásnak a kikapcsolása volt az oka a különleges képességek felszínre törésének.

Az új vizsgálati módszerek megjelenésével egyre többen kezdték el kutatni ezt az igazán különleges betegséget, így az ausztrál Richard Chi és Allan Snyder neurológusok is, akik direkt stimuláció révén egészséges, önként jelentkező alanyok esetében is értek már el nagyon jelentős szellemi képesség növelést.

Az okok ismeretlenek

Az orvostudomány, bár nagyon sok kutatást végeznek a témában, egyelőre nem ismeri pontosan a szindróma hátterét. Annyi azonban biztosnak tűnik, hogy minden szerzett Savant-szindrómás esetnél a bal agyfélteke sérült meg, és a jobb oldal aktivitása növekedett. Ezzel azt próbálják meg igazolni, hogy a sérülés utáni kieső aktivitást megpróbálja az agy a másik agyféltekével pótolni. A leggyakoribb területek, amelyek a bal agyféltekés kiesést a jobb agyféltekében pótolni igyekeznek a kreativitásért, az emlékezetért, vagy a matematikai képességekért felelnek. Érdekes megfigyelés ez, hiszen ezek a területek igazán aktívak a veleszületett Savant-szindrómás betegek esetében is.

Egy kísérlet során például a résztvevők bal agyféltekéjét alacsony frekvenciás elektromágneses hullámokkal kapcsolták ki ideiglenesen. Eközben a jobb agyfélteke igyekezett a kieső részeket túlkompenzálni, így a tesztelt alanyok jóval gyorsabban tudtak például bizonyos dolgokat megszámolni, mint korábban.

Hogy valójában mi is áll a Savant-szindróma hátterében, azt mind a mai napig kutatják, azonban a legtöbb kutatás során arra a következtetésre jutnak, hogy a szerzett szindróma esetében a korábban rejtett, különleges képességek birtokában volt már az alany azelőtt is, hogy sérülést szenvedett volna. Így, ha jobban belegondolunk, talán esélyes az a felfogás, miszerint mindannyian, kivétel nélkül kiemelkedően tehetségesek vagyunk valamiben. Ám aki igazán szerencsés, az vagy saját maga, vagy a környezete segítségével mindenféle trauma és betegség nélkül képes ezt felfedezni magában.

Az ES 7 Agyserkentő tabletta segítségével te is be tudsz segíteni a memóriádnak.

 

1 Hozzászólás

sport-kiegeszitok.hu:
2022-09-14, 01:20:20, sport-kiegeszitok
Válasz

Végül néhány cikk a vonatkozó tartalomról. Néha az a benyomásom, hogy az internetes bejegyzések egyre gyakrabban hasonlítanak egy lengyelországi politikai vitára... Szerencsére még mindig van remény. Várom a továbbiakat!

Hozzászólás