A betegség, amitől szinte mindenki retteg: a skizofrénia
Bizarr téveszmék, hallucinációk és érzelemmentesség – csupán három olyan jellemző tünete ennek a mentális betegségnek, amiktől senki sem szeretne szenvedni. Ne dugd homokba a fejed: segítünk időben felismerni a jeleket!
Talán mondanunk sem kell, de azért nem árt tudni: a skizofrénia egy mentális betegség, egyfajta pszichózis, ami elég kemény tüneteket produkál. Jellemzően nemcsak a beteg, hanem a családja és barátai számára is elég nagy kihívást jelent az élet szinte minden területén.
Ha jobban belegondolunk, már maga a skizofrénia szó jelentése sem túlságosan biztató: görög eredetű kifejezés, és ha szó szerint fordítjuk, akkor „hasadt elmét” jelent. De nem úgy, ahogy azt gondolnád!
A félreértések elkerülése végett ugyanis már e cikk elején érdemes tisztázni, hogy a skizofrénia nem a többszörös személyiségek megjelenését – ez inkább a bipoláris személyiségzavarra jellemző tünet –, tudathasadást jelent, hanem a különböző mentális funkciókban és képességekben bekövetkezett negatív változásokat.
Amit a skizofréniáról tudni kell
A skizofrénia egy spektrumbetegség, vagyis eltérő súlyosságú, és változatos tüneteket produkáló betegségek csoportja, a népesség kb. 1%-át érinti. Becslések szerint, Magyarországon körülbelül 100.000 főre tehető a skizofrén betegek száma.
A tudomány jelenlegi állásfoglalása szerint a skizofrénia kialakulásában nemcsak genetikai, hanem környezeti tényezők is szerepet játszhatnak, de még olyan vírusok is, amik az agyműködést befolyásolják.
A kialakulására még egy kicsit visszatérve: elmondható, hogy a skizofrénia szakaszosan épülő betegség, első tüneteinek megjelenése többségében a fiatal felnőttkorra tehetők. Mindazonáltal a betegek 20-40%-ánál már serdülőkorban is megfigyelhetők az első jelek.
Érdekes egyébként, hogy a nemeket tekintve is mekkora a szórás: míg a férfiaknál már 15-25 éves korban megjelenhetnek az első tünetek, addig a nőknél ezek jellemzően később, úgy 25-35 éves koruk között mutatkoznak meg.
Ráadásul a hölgyek esetében az olyan különösen érzékeny időszakokban is lecsaphat a betegség, mint például a várandósság, a szülés utáni depresszió, vagy épp a változókor.
Általánosságban véve pedig az a tapasztalat, hogy a droghasználat (különösen az amfetamin, a marihuána, és a kokain, de még a nikotin is), az erős stressz, a komoly lelki megterhelés, baleseti trauma, vagy akár egy gyógyszer mellékhatása is eléggé meggyorsíthatja a skizofrénia elterjedését.
Emellett sajnos azok is a veszélyzónában vannak, akiknek a családjában előfordult már skizofréniás megbetegedés: esetükben ugyanis a rokonsági fokkal arányosan nő a skizofrénia kialakulásának lehetősége.
A skizofrénia tünetei
Mostanra már biztos felmerült benned a kérdés, hogy milyen tünetek alapján lehet gyanakodni a skizofréniára. Ahogy fentebb már említettük, ez egy spektrumzavaros betegség, vagyis elég változatos tüneteket produkál.
A leginkább elfogadott nézetek szerint a skizofrénia tünetei három kategóriába sorolhatóak. Vannak:
- negatív tünetei,
- pozitív tünetei,
- és kognitív, illetve dezorganizált tünetei.
A negatív tünetek: ezek olyan tünetek, amik egy-egy adott személyiségjegy vagy viselkedésminta elvesztését, esetleg torzulását okozzák – e romboló hatás okán kapták meg a negatív jelzőt. Ezen tünetek általában a betegség korai szakaszában mutatkoznak meg, ilyen például:
- az érzelmek eltompulása,
- az érzelmek kifejezésének hiánya,
- érzelmi elszegényedés,
- kommunikáció csökkenése,
- kommunikációs képességek megváltozása: például a beszéd egyhangúvá, monotonná válása,
- apátia,
- szociális aktivitás csökkenése,
- elszigetelődés a családtól, barátoktól,
- szexuális aktivitás csökkenése,
- szorongás, depresszió
Pozitív tünetek: ezek olyan tünetek, amik a már meglévő személyiségjegyekre épülnek rá, vagyis inkább hozzáadnak a személyiséghez, nem pedig elvesznek. Persze a hozzáadott érték jelen esetben nem túl kellemes a páciensek számára:
- hallucinációk, nem létező dolgok érzékelése: ilyenkor a beteg mások által nem észlelt hangokat hall, képzeletbeli párbeszédeket folytat, és utasításokat teljesít,
- téveszmék: amikor a skizofrén olyan megmásíthatatlan, kőbe vésett, személyes gondolatokkal és meggyőződésekkel rendelkezik, amiknek nincs valóságalapja, például az, hogy követik, megfigyelik, meg akarják ölni.
- bizarr téveszmék: ebben az esetben már szintet léptek a téveszmék, mert a páciens hinni kezd a földönkívüliekben, a szellemvilágban, teljesen elrugaszkodik a valóságtól,
- bizarr viselkedés
Kognitív tünetek azok a betegségjellemzők, amik az észlelés valamely formájához, a gondolkodáshoz, és a magatartáshoz kapcsolódnak. Általában enyhébbek a negatív, illetve pozitív tüneteknél:
- a gondolkodás zavara,
- a bejövő információk feldolgozásának képtelensége,
- figyelemzavar: koncentrációs képességek csökkenése,
- torzult magatartás,
- pszichomotorikus zavarok, a beteg mozgása abnormálissá válik (lelassul, felgyorsul, vagy épp erőteljes, automatikus mozgások ismételgetése kezdődik, torzul a mimika stb.),
- memóriaproblémák
Mert az agyban dől el minden – de ez tényleg így van?
Korábban úgy gondolták, hogy a skizofrénia egyértelműen az agy működésében fellépett zavarok számlájára írható. Ezt még ma sem sikerült teljes mértékben kizárni, hiszen az orvosok jelentős része szerint a betegség hátterében főként a dopamin, valamint a szerotonin nevű neurotranszmitter – vagyis ingerületátvivő – anyagok egyensúlyának eltolódása áll.
(Ezek a kifejezések még ismeretlenek számodra? Akkor fusd át gyorsan az agyserkentő miniszótárat, mert itt tömör, de érthető leírást találsz arról, hogy mi péládul a dopamin vagy a neurotranszmitter.)
Manapság azonban vannak olyan orvosok-kutatók, akik megkérdőjelezik ezt az állítás.
Példának okáért itt van rögtön Paris Williams PhD hallgató, aki cikkében [1] arra világít rá, hogy ha a skizofrénia valóban az agy betegsége lenne, akkor egyrészt a jelenleg alkalmazott antipszichotikus gyógyszeres kezelésekkel nem lehetne ilyen nagy számban kordában tartani a skizofréniát, és javítani a betegek állapotát.
Másrészt rámutatott arra is, hogy bár feltevések vannak ugyan a skizofrénia kialakulásának okáról, valamint eredetéről, teljes bizonyosságal még most sem tudjuk megmondani, hogy mi a betegség fő kiváltó oka. Innen nézve viszont, hogyan lehetne mindent csak és kizárólag az agy számlájára írni?
Mindenesetre a ma alkalmazott gyógyszereknek, a páciensek pszichoedukációjának, illetve a pszichoterápiás kezelések során alkalmazott metakognitív tréningeknek köszönhetően a skizofrénia viszonylag jól kezelhető.
Ennek igen pozitív folyománya, hogy a betegek – állapotuktól függően – képesek a társadalommal való együttélésre, és csak kevesen szorulnak állandó kórházi kezelésre és orvosi felügyeletre.
Tartsd kordában te is az agyad, ne engedd át az irányítást: maradj továbbra is koncentrált a ginzenggel, és gondoskodj a memóriádról a gotu kolával! Mert rajtad is múlik a szellemi frissességed!
