A betegség, amitől szinte mindenki retteg: a skizofrénia

Bizarr téveszmék, hallucinációk és érzelemmentesség – csupán három olyan jellemző tünete ennek a mentális betegségnek, amiktől senki sem szeretne szenvedni. Ne dugd homokba a fejed: segítünk időben felismerni a jeleket!

Talán mondanunk sem kell, de azért nem árt tudni: a skizofrénia egy mentális betegség, egyfajta pszichózis, ami elég kemény tüneteket produkál. Jellemzően nemcsak a beteg, hanem a családja és barátai számára is elég nagy kihívást jelent az élet szinte minden területén. 

Ha jobban belegondolunk, már maga a skizofrénia szó jelentése sem túlságosan biztató: görög eredetű kifejezés, és ha szó szerint fordítjuk, akkor „hasadt elmét” jelent. De nem úgy, ahogy azt gondolnád!

A félreértések elkerülése végett ugyanis már e cikk elején érdemes tisztázni, hogy a skizofrénia nem a többszörös személyiségek megjelenését – ez inkább a bipoláris személyiségzavarra jellemző tünet –, tudathasadást jelent, hanem a különböző mentális funkciókban és képességekben bekövetkezett negatív változásokat. 

Amit a skizofréniáról tudni kell

A skizofrénia egy spektrumbetegség, vagyis eltérő súlyosságú, és változatos tüneteket produkáló betegségek csoportja, a népesség kb. 1%-át érinti. Becslések szerint, Magyarországon körülbelül 100.000 főre tehető a skizofrén betegek száma.

A tudomány jelenlegi állásfoglalása szerint a skizofrénia kialakulásában nemcsak genetikai, hanem környezeti tényezők is szerepet játszhatnak, de még olyan vírusok is, amik az agyműködést befolyásolják.

A kialakulására még egy kicsit visszatérve: elmondható, hogy a skizofrénia szakaszosan épülő betegség, első tüneteinek megjelenése többségében a fiatal felnőttkorra tehetők. Mindazonáltal a betegek 20-40%-ánál már serdülőkorban is megfigyelhetők az első jelek.

Érdekes egyébként, hogy a nemeket tekintve is mekkora a szórás: míg a férfiaknál már 15-25 éves korban megjelenhetnek az első tünetek, addig a nőknél ezek jellemzően később, úgy 25-35 éves koruk között mutatkoznak meg.

Ráadásul a hölgyek esetében az olyan különösen érzékeny időszakokban is lecsaphat a betegség, mint például a várandósság, a szülés utáni depresszió, vagy épp a változókor. 

Általánosságban véve pedig az a tapasztalat, hogy a droghasználat (különösen az amfetamin, a marihuána, és a kokain, de még a nikotin is), az erős stressz, a komoly lelki megterhelés, baleseti trauma, vagy akár egy gyógyszer mellékhatása is eléggé meggyorsíthatja a skizofrénia elterjedését. 

Emellett sajnos azok is a veszélyzónában vannak, akiknek a családjában előfordult már skizofréniás megbetegedés: esetükben ugyanis a rokonsági fokkal arányosan nő a skizofrénia kialakulásának lehetősége.

A skizofrénia tünetei

Mostanra már biztos felmerült benned a kérdés, hogy milyen tünetek alapján lehet gyanakodni a skizofréniára. Ahogy fentebb már említettük, ez egy spektrumzavaros betegség, vagyis elég változatos tüneteket produkál.

A leginkább elfogadott nézetek szerint a skizofrénia tünetei három kategóriába sorolhatóak. Vannak:

• negatív tünetei,
• pozitív tünetei,
• és kognitív, illetve dezorganizált tünetei.

A negatív tünetek: ezek olyan tünetek, amik egy-egy adott személyiségjegy vagy viselkedésminta elvesztését, esetleg torzulását okozzák – e romboló hatás okán kapták meg a negatív jelzőt. Ezen tünetek általában a betegség korai szakaszában mutatkoznak meg, ilyen például:

• az érzelmek eltompulása, 
• az érzelmek kifejezésének hiánya,
• érzelmi elszegényedés,
• kommunikáció csökkenése,
• kommunikációs képességek megváltozása: például a beszéd egyhangúvá, monotonná válása,
• apátia,
• szociális aktivitás csökkenése, 
• elszigetelődés a családtól, barátoktól,
• szexuális aktivitás csökkenése,
• szorongás, depresszió

Pozitív tünetek: ezek olyan tünetek, amik a már meglévő személyiségjegyekre épülnek rá, vagyis inkább hozzáadnak a személyiséghez, nem pedig elvesznek. Persze a hozzáadott érték jelen esetben nem túl kellemes a páciensek számára:

• hallucinációk, nem létező dolgok érzékelése: ilyenkor a beteg mások által nem észlelt hangokat hall, képzeletbeli párbeszédeket folytat, és utasításokat teljesít,
• téveszmék: amikor a skizofrén olyan megmásíthatatlan, kőbe vésett, személyes gondolatokkal és meggyőződésekkel rendelkezik, amiknek nincs valóságalapja, például az, hogy követik, megfigyelik, meg akarják ölni.
• bizarr téveszmék: ebben az esetben már szintet léptek a téveszmék, mert a páciens hinni kezd a földönkívüliekben, a szellemvilágban, teljesen elrugaszkodik a valóságtól,
• bizarr viselkedés

Kognitív tünetek azok a betegségjellemzők, amik az észlelés valamely formájához, a gondolkodáshoz, és a magatartáshoz kapcsolódnak. Általában enyhébbek a negatív, illetve pozitív tüneteknél:

• a gondolkodás zavara,
• a bejövő információk feldolgozásának képtelensége,
• figyelemzavar: koncentrációs képességek csökkenése, 
• torzult magatartás,
• pszichomotorikus zavarok, a beteg mozgása abnormálissá válik (lelassul, felgyorsul, vagy épp erőteljes, automatikus mozgások ismételgetése kezdődik, torzul a mimika stb.),
• memóriaproblémák

Mert az agyban dől el minden – de ez tényleg így van?

Korábban úgy gondolták, hogy a skizofrénia egyértelműen az agy működésében fellépett zavarok számlájára írható. Ezt még ma sem sikerült teljes mértékben kizárni, hiszen az orvosok jelentős része szerint a betegség hátterében főként a dopamin, valamint a szerotonin nevű neurotranszmitter – vagyis ingerületátvivő – anyagok egyensúlyának eltolódása áll.

(Ezek a kifejezések még ismeretlenek számodra? Akkor fusd át gyorsan az agyserkentő miniszótárat, mert itt tömör, de érthető leírást találsz arról, hogy mi péládul a dopamin vagy a neurotranszmitter.)

Manapság azonban vannak olyan orvosok-kutatók, akik megkérdőjelezik ezt az állítás.

Példának okáért itt van rögtön Paris Williams PhD hallgató, aki cikkében [1] arra világít rá, hogy ha a skizofrénia valóban az agy betegsége lenne, akkor egyrészt a jelenleg alkalmazott antipszichotikus gyógyszeres kezelésekkel nem lehetne ilyen nagy számban kordában tartani a skizofréniát, és javítani a betegek állapotát. 

Másrészt rámutatott arra is, hogy bár feltevések vannak ugyan a skizofrénia kialakulásának okáról, valamint eredetéről, teljes bizonyosságal még most sem tudjuk megmondani, hogy mi a betegség fő kiváltó oka. Innen nézve viszont, hogyan lehetne mindent csak és kizárólag az agy számlájára írni?

Mindenesetre a ma alkalmazott gyógyszereknek, a páciensek pszichoedukációjának, illetve a pszichoterápiás kezelések során alkalmazott metakognitív tréningeknek köszönhetően a skizofrénia viszonylag jól kezelhető. 

Ennek igen pozitív folyománya, hogy a betegek – állapotuktól függően – képesek a társadalommal való együttélésre, és csak kevesen szorulnak állandó kórházi kezelésre és orvosi felügyeletre. 

Tartsd kordában te is az agyad, ne engedd át az irányítást: maradj továbbra is koncentrált a ginzenggel, és gondoskodj a memóriádról a gotu kolával! Mert rajtad is múlik a szellemi frissességed!

[1] Paris Williams PhD hallgató cikkje a skizofréniáról