
Valóban elnézőbbek vagyunk a szép emberekkel?
A szépség relatív, mindenki számára mást jelent. Minden korban megvannak az általánosságban szépnek ítélt emberek, akik általában különleges elbánásban részesülnek, anélkül, hogy azért bármit is tenniük kellene. Mert ha valakit szépnek látunk, hajlamosak vagyunk azt feltételezni róla, hogy ez nem csak a külsejére vonatkozik. Azt hisszük, jobb is a többieknél. Így, ha hibát követ el, jobban elnézzük azt neki, mint egy, a szépség terén kihívásokkal küzdő embertársunknak. De miért?
A holdudvar hatás
Nevezhetnénk egyszerűen kognitív torzításnak is, de mennyivel szebb holdudvar hatásnak hívni. Azt befolyásolja, hogy ítélünk meg valakit, akit nem ismerünk, egyetlen egy pozitív tulajdonsága alapján. Például egy embert képesek vagyunk számos pozitív tulajdonsággal felruházni akkor is, ha egyáltalán nem ismerjük, de külsőleg vonzónak találjuk. Azaz, az attraktivitásnak olyan erős vonzása van, mint a Holdnak.
Így a külső, vagyis a jó megjelenés azt az érzetet kelti bennünk, hogy az illetőnek a belső tulajdonságai is jók. Éppen ezért nagyon sok csaló jár sikerrel, akikről a kinézetük alapján semmi rosszat nem tudunk elképzelni, míg sokszor a kevésbé előnyös kinézetű embereket még csak meg sem akarjuk hallgatni. Nem érdekesek, mert nem lógnak ki a tömegből. De persze az sem mindegy, hogy mivel térnek el az átlagtól. Általában hajlamosak vagyunk a külsőségek alapján dönteni.
Karen Dion professzor hosszasan vizsgálta, [1] hogy a fizikailag vonzóbb emberekhez vajon pozitívabb tulajdonságokat kapcsolunk-e. Kísérletében eltérő vonzerejű emberek fényképét mutatták meg a résztvevőknek, akik azt gondolták, a szebb emberek sikeresebbek az életben, és jobbak, mint kevésbé vonzó társaik.
Az emberekben létezik egyfajta elfogultság, hogy a szép és a jó kéz a kézben járnak. Még ha hajlamosak is vagyunk azt gondolni, hogy ennél racionálisabbak vagyunk, sok esetben ez sajnos nincs így. Így érdemtelenül juttatunk előnyhöz bizonyos embereket, míg másoktól, teljesen ismeretlenül megtagadjuk ezeket a lehetőségeket, sőt, mások mögé soroljuk őket, negatív belső tulajdonságokat társítva nem előnyös külső megjelenésükhöz.
A szép külső átok, vagy áldás?
Nehéz eldönteni. A szép embereket ugyanis nem csak jobbnak szokták megítélni, hanem sok esetben butábbnak is találják őket. Ezért nagyon sok sztereotípiával kell megküzdeniük. Azonban amellett sem mehetünk el szótlanul, hogy könnyebben jutnak hozzá például egy jó álláshoz. Tehát sokan úgy vélik, hogy a butaság múlandóbb és kevésbé fontos, mint a szépség. Inkább legyen egy munkavállaló kevésbé okos, viszont pozitív hatást váltson ki a munkatársaiból és az ügyfelekből.
Ha pedig valakit pusztán a külseje alapján folyamatosan pozitív visszajelzések és kedvezmények érnek, ezáltal növekedik az önbizalma. Ezáltal a kisugárzása még erősebb lesz, tehát még könnyebben tud érvényesülni. Így jutunk el az önmagát beteljesítő jóslathoz. Ha valakinek sokszor mondják, hogy szép, jó, tehetséges, az egy idő után azzá is fog válni. Nincs is ezzel baj, egészen addig, amíg át nem tekintünk a túloldalra.
A jó, a rossz és a csúf
Mert az önmagát beteljesítő jóslat lehet rossz is. Ha valaki okos, kedves, jóindulatú, de folyton háttérbe szorul, mert nem olyan vonzó, akkor egy idő után el fogja hinni magáról, hogy kevesebbet is ér. Megutálja magát, és azokat is, akiket szebbnek ítélnek meg nála.
Rengeteg film épül erre a témára, hiszen az emberek külsejük alapján történő megítélése mindig is komoly feszültségforrás volt. Viszont ebből nem csupán a filmipar, hanem a szépségipar is építkezhet. Óriási bevételre tehetnek szert emiatt, hiszen mindenki szebbé, vonzóbbá akar válni, szinte bármilyen áron.
A fiatalság és a szépség óriási mértékben értékelődött fel, a testi hibák és az öregedés pedig kerülendővé és negatívvá vált. Mindenki szép, vonzó és fiatal akar maradni, és csak kevesen akarnak belső értékeket a külsők helyett, vagy mellé.
Csúnya és sikeres? Lehetséges ez?
Szerencsére igen. Mert hogy nagyon sok esetben a belső értékek, a tudás, az emberi tartás, annyira jelentősek, hogy nem kell külső szépséget csatolni hozzájuk, hogy megálljanak a saját lábukon.
Ahogy Art Markman tanulmányában[2] olvashatjuk, bár Daniel Goleman érzelmi intelligencia kutatása rávilágított a munkahelyeken a szociális és érzelmi ráhangolódás fontosságára, mégis, a legtöbb sikeres üzletember sem kívül, sem belül nem szép. Az emberek mégis nagyra tartják őket, mert erősnek tűnnek. Ha pedig valaki erős, akkor nincs szüksége rá, hogy szép is legyen.
Így tehát érdekes, hogy a holdudvar hatás akár egy nem minden esetben pozitív tulajdonságot is képes az emberek szemében azzá tenni, és elismerést kiváltani általa. A kedvesség egy pozitív tulajdonság, mégis, bizonyos esetekben szinte elvárás, hogy valaki arrogáns legyen. Így tehát a kedves férfiakat kevésbé látják jó vezetőnek, egy sikeres férfi vezetőtől pedig elvárják, hogy néha legyen kemény az alkalmazottjaival és olyasmit is képes legyen közölni velük, amit azok nem szívesen hallanak.
Empátia – szimpátia
Érdekes, hogy bár empatikusak lehetünk egy rossz kinézetű, rossz körülmények között élő embertársunkkal, szimpátiát valószínűleg ugyanezen tulajdonságai alapján nem fog kiváltani belőlünk. A csúnyaság, az öregség, a szegénység szánalmat válthat ki, de szimpátiát nagyon ritkán.
Az empátia skáláján egymást követik a sajnálat, szimpátia, empátia, együttérzés. Bár a határok nem túl élesek közöttük, a két végpont között óriási a különbség. Míg a sajnálat és a szimpátia nem igényelnek tőlünk erőfeszítést, addig az empátia és az együttérzés igen.
A sajnálat során inkább a saját rossz érzéseinket akarjuk csökkenteni, ezért próbálunk meg segíteni. Viszont a sor másik végén lévő együttérzés még az empátiánál is erősebb.
Ilyenkor azért akarunk segíteni, mert olyan erősen érezzük sajátunkként mások fájdalmát, hogy tenni akarunk ellene.
A nemek harca
A holdudvar hatás általában csak ellenkező neműeknél működik. Azonos neműek esetében a szép külső a legtöbbször ellenszenvet és irigységet vált ki, de semmiképpen sem szimpátiát. Más a megítélés a gyermekekkel szemben. Bár természetesen léteznek csúnya gyerekek, ezt nem illik beismerni. Így egy csúnyább gyermek esetében, még ha él is a holdudvar hatás, nem tud kiteljesedni, mert küzdünk az ellen, hogy egy ártatlannak vélt gyermeket pusztán a külseje alapján ítéljünk meg, vagy éppen el.
Érdekes változás, hogy felnőttekkel szemben ez egyáltalán nem bizonytalanít el minket. Ott minden ellenérzés nélkül bocsájtunk meg egy kellemes külsejű embernek akár nagyobb hibákat, bűnöket is, és minden szívfájdalom nélkül gondolunk és sokszor terjesztünk rosszat egy kedvezőtlen megjelenésű ismeretlenről.
Nos, a szép lehetsz, de okos nem mondás nálunk nem érvényes. Csodás formában lesz a tested és az elméd, ha kipróbálod az E-Sport Daily csomagot, a Chicle Multivit Gum-ot, vagy az Agyserkentő Prémium Csomagot.
[1] Dion, K., Berscheid, E., & Walster, E. (1972). What is beautiful is good. Journal of Personality and Social Psychology, 24(3)
[2] https://hbr.org/2012/02/are-successful-people-nice https://epa.oszk.hu/00000/00012/00051/hoffmann.htm