Gyermekkori traumák – ne hagyd, hogy a múltad befolyásolja a jövőd!

Vannak olyan fizikai és mentális betegségek, amelyek eredete gyerekkori traumára vezethetők vissza. Ezért káros annyival elintézni egy-egy traumatikus eseményt, hogy „még kicsi, majd kinövi”, mert nem mindenki olyan szerencsés, hogy egyedül is túltegye magát a fizikai és érzelmi biztonságát veszélyeztető történéseken. Úgyhogy mai cikkünkben annak jártunk utána, milyen hatásai lehetnek a gyermekkorban elszenvedett traumáknak és hogyan érhetjük el, hogy ne kísértsenek életünk végéig.

Először talán azt érdemes tisztáznunk, hogy mi minősül traumás eseménynek, hiszen az egyes típusok tekintetében viszonylag tágan értelmezhető a fogalom. Maga a trauma vagy traumás esemény olyan ijesztő, veszélyes vagy erőszakos esemény, ami veszélyezteti a szeretett ember életét vagy biztonságát.

Felnőtteket és gyerekeket sem kímél, de gyermekkorban különösen nagy hatása van ezeknek az eseteknek, hiszen a kisgyerekek biztonságérzete rendkívül érzékeny és sérülékeny. Elég egy kis repedés ahhoz ezen a falon ahhoz, hogy az végül komoly károkat okozzon – aminek a terhét akár felnőttként is cipelhetik tovább. Még évtizedekkel később is.

Néhány szó a gyermekkori traumák típusairól

Sajnos az egyes traumatípusok nem válogatnak, bármelyikkel szembesülhetnek a gyerekek is. Nincs olyan, ami kifejezetten felnőttek vagy gyerekek ellen irányulna, de a gyermekeket érő traumák értelemszerűen nehezebben feldolgozhatók.

Ennek oka az, hogy nekik még nincsenek olyan megküzdési stratégiáik és élettapasztalatuk, amikkel be tudnák foltozni a traumák ütötte lyukakat. Ehhez hozzájöhet még az áldozathibáztatás, a szava megkérdőjelezése – hiszen mit tudhat egy gyermek – és a támogatói környezet, valamint a szakszerű segítség hiánya. Különösen veszélyesek a korai gyerekkori traumák, amiket az áldozatok 0-6 éves kor között szenvednek el.

9 traumatípus, aminek te is tanúja lehetsz:

1. Bullying

Vagy másképp zaklatás – megfélemlítés. Ez olyan szándékos ártó cselekedet, amelynek célja az, hogy érzelmi, szociális, fizikai és / vagy pszichológiai károkat okozni a bántott félnek. Akit a bántalmazó valamilyen okból kifolyólag magánál gyengébbnek, alantasabbnak tart.

2. Családon belüli erőszak – intim partneri erőszak

Ezek a fizikai vagy szóbeli abúzusok nem feltétlenül a gyermekek ellen irányulnak, bár sajnos ez is előfordulhat. Azonban ide tartozik az is, amikor a gyermek szeme láttára bántalmazza például az apa az anyát, vagy a testvérét, vagy az anya a gyermek testvérét. Ebben az esetben, amikor egy számára fontos, hozzá közelálló családtagot bántalmaznak, még ha nem is ő kapja az ütéseket vagy a szidalmakat, sérül a biztonságérzete.

3. Fizikai bántalmazás

Ez a kifejezetten a gyermek ellen irányuló fizikai erőszakot jelenti, akár marad nyoma a kicsi testén, akár nem.

4. Egészségügyi trauma

Ez a gyermekgyógyászatban előforduló traumatikus stressz, ami egy-egy betegség kapcsán okoz testi-lelki problémát a gyermeknek, valamint a családtagoknak. Beletartoznak azok a pszichológiai és élettani reakciók is, amiket a betegségre vagy a kezelésre adnak.

5. Szexuális visszaélés

Minden olyan felnőtt és gyermek, vagy gyermek és gyermek közötti interakció, ami a bántalmazott gyermeket az elkövető szexuális stimulálására, kielégítésére – sajnos nincs rá jobb szó – használják.

6. Traumatikus gyász

Szerettük elvesztésére nem minden gyermek reagál egyformán és a veszteség feldolgozásának folyamata sem egyforma. Vannak, akik – látszólag – könnyebben túlteszik magukat a tragikus eseményen, de évekkel később mégis azon kapja magát, hogy a haláleset hatással van a döntéseire, az életére. Más gyermekeknek pedig a gyász már a kezdetektől fogva rányomja a bélyegét a mindennapi életére.

7. Közösségi erőszak

Ez az a traumatípus, amit például közterületen, idegenek szóbeli vagy fizikai bántalmazása által szenvedhetünk el, miközben a környezet tétlenül nézi azt.

8. Természeti katasztrófák

Ebbe minden olyan természeti katasztrófa beletartozik, ami hatással lehet a gyermek fejlődésére, egészségére, családjára: földrengés, árvíz, tűzvész, lavina, tornádó, szökőár vagy szélsőséges időjárási formák, például aszály, szélvihar, hóvihar, hőség stb.

9. Terrorizmus és menekültügy

Üldöztetés és tömeges erőszak, talán mondani sem kell, hogy miért okozhatnak ezek életre szóló testi-lelki sebeket. A bombázások, tankok, vagy a törvény általi üldöztetés is éppolyan traumás élmény a gyerekeknek, mint a fentebbi példák.

Amit a traumák hatásairól tudnod kell

Elsőként talán érdemes azzal kezdenünk a felsorolást, hogy mik azok a traumára utaló jelek, ami alapján elkezdhetsz gyanakodni arra, hogy valami nincsen rendben:

• dühkezelési problémák,
• agresszív viselkedés,
• figyelemproblémák,
• étvágytalanság,
• új félelmek kialakulása,
• többet gondol a halálra és/vagy a biztonságra,
• ingerlékenység,
• alvásproblémák,
• bevizelés,
• szomorúság,
• érdeklődés elvesztése korábban kedvelt dolgok iránt,
• iskola elutasítása,
• szomatikus panaszok, mint a fejfájás, hasfájás, hányinger stb.

A gyermekkori traumák következményei igen szerteágazók. Sajnos néhány gyerek PTSD-vel, vagyis poszttraumatikus-stressz szindrómával kénytelen szembenézni. A kutatók adatai[1] alapján a lányok körében erre 3-15%, a fiúk esetében 1-6% az esély.

Ráadásul, akinél kialakul ez a szindróma, az alábbi problémákkal is szembenézhet:

• szorongás,
• depresszió,
• bizalomhiány (nehezen bízik meg másokban),
• elszigeteltség érzése,
• félelem,
• rossz önértékelés,
• önpusztító viselkedés.

A fentiek mellett egy 2015-ös tanulmány[2] kimutatta azt is, hogy a gyermekkori traumák növelik a gyermek kockázatát:

• az asztmára,
• szívkoszorúér betegségre,
• depresszióra,
• cukorbetegségre,
• agyvérzésre.

Ezen felül a neves Psychiatric Times-ban 2016-ban megjelent tanulmány[3] szerint, azoknál a felnőtteknél szignifikánsan magasabb az öngyilkosságok száma, akik gyermekkorukban valamilyen traumát – például családon belüli – szülői erőszakot, szexuális bántalmazást, fizikai erőszakot – éltek át.

Egy szó, mint száz: a gyermekkori trauma – sem – játék!

Így segíthetünk a gyermekkori traumák feldolgozásában

A traumatizált gyerekeknek a megfelelő szakember segítségére van szüksége, de nem kevésbé elhanyagolható a család és a barátok támogatása sem. Ahhoz, hogy hatékonyan segíthessük a traumát átélt gyermeket, az alábbiakat tehetjük meg:

• bátorítsuk, hogy beszéljen az érzéseiről és a félelmeiről,
• biztosítsuk arról, hogy joga van az érzelmeihez,
• válaszoljunk őszintén minden kérdésére,
• nyugtassuk meg, hogy megteszünk mindent azért, hogy biztonságban legyen,
• amennyire csak lehetséges, ragaszkodjunk a jól bevált napi rutinhoz, mert ez az ismerős közeg, a szokások növelik a biztonságérzetét.

Természetesen ezen felül a pszichológus – pszichiáter segítsége sem elhanyagolható tényező. Életkorától és igényeitől függően segíthet a kognitív viselkedésterápia, a játékterápia és a családi terápia is. Bizonyos esetekben pedig a gyermek gyógyszeres kezelést is kaphat ezek mellett.

Tudjuk, hogy felnőttként sem egyszerű megbirkózni az ilyen traumákkal, de a mindennapi stressz is komoly kihívások elé állítja az embert. Ha kicsit könnyebben vennéd az akadályokat, próbáld ki például az Ashwagandhát és a Gotu Kolát, hogy újra színes legyen a világ.