Fókuszban az intelligencia: az IQ-szint nyomában

Posted by Szexvital.hu 2019-04-01 0 Hozzászólás

„Az intelligencia a változáshoz való alkalmazkodóképesség" – állította egykor Stephen Hawking, és bátran mondhatjuk: fején találta a szöget.

Talán nincs olyan ember a földön, aki ne töltött volna ki életében legalább egyszer egy intelligenciatesztet. Az IQ mérése már gyerekkorban elkezdődik, nem vonhatja ki magát a korának megfelelő intelligenciateszt elvégzése alól se az óvodás, se a kisiskolás, de még egy gimnazista, vagy egyetemista sem.

Később, a felnőttkor folyamán már inkább az a jellemző, hogy az ember önként, kíváncsiságból teszi próbára az intelligenciáját egy-egy teszttel. 

Ezt értjük IQ alatt

Az alábbi, Wikipédiában olvasható definíció szerint:

„Az IQ (intelligence quotient, azaz intelligenciahányados) egy viszonyító szám, amelynek segítségével kimutatható, hogy a vizsgált személy pillanatnyi értelmi képessége (értsd: intelligenciája) és az azonos életkorú, átlagos értelmi képességekkel rendelkező személy szellemi teljesítménye között milyen mértékű pozitív vagy negatív eltérés tapasztalható.” – Forrás: Wikipédia

A definíció értelmében tehát az IQ-szint folyamatosan változik és a vizsgált személy aktuális értelmi képességei és ismeretei határozzák meg. 

Hogyan kezdték el mérni az intelligenciát?

Az első intelligencia-mérésekre az 1884-es Londoni Egészségügyi Világkiállításon került sor. Sir Francis Galton volt az a bátor tudós, aki először próbálta meg felmérni az intelligencia egyéni különbségeit.

Milyen tényezőket vett figyelembe Sir Galton? A Világkiállításra kilátogató vállalkozó kedvű emberek próbára tehették:

- a reakcióidejüket,
- a látásuk és hallásuk élességét,

- valamint a szemmértékük pontosságát.

Sir Galton módszereit és eredményeit felhasználva, James McKeen Cattell alkotta meg a világ első „mentális tesztjét”, amit aztán a Columbia Egyetemen is kitöltettek a diákokkal – nem sok sikerrel. 

intelligencia-szint-iq-novelese-1

Az eredmények alapján ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy a mérési módszertan hibás, mert nem tudta előre jelezni a diákok várható teljesítményét. Ebben nagy szerepet játszott az, hogy a tesztsorba az egyetemi tananyagra vonatkozó kérdések is bekerültek, amik nem az intelligenciát, hanem a Columbián átadott tudást mérték.

A megoldás Alfred Binet kezében van

A mai formájában ismert intelligencia teszteket egy francia fejlődéspszichológus, Alfred Binet alkotta meg gyerekek számára. Ennek hátterében az állt, hogy Franciaországban az 1900-as évtől kezdődően vezették be a tankötelezettséget, ami olyan komoly problémákat vetett fel, amivel a törvényalkotók nem számoltak: rendkívül nagy volt a szórás a gyerekek teljesítményében, sokan nem tudtak megfelelni a tantervi követelményeknek. 

Ezért kérte fel a francia Közoktatási Minisztérium Binet-et arra, hogy hozzon létre egy olyan egységes módszert, amivel a gyengébben teljesítő gyerekek időben kiszűrhetők. (Fontos kiegészítés, hogy már ekkor sem a szegregáción, inkább a felzárkóztatáson volt a hangsúly). 

Binet hitt abban, hogy az intelligencia fejleszthető, nem reked meg a születésünkkor tapasztalt szinten.

Intelligenciatesztjében Binet korcsoportoknak megfelelő tesztsorokat állított össze, és ezekkel mérte fel a gyerekek képességeit. A vizsgálat úgy zajlott, hogy a gyerekek lépcsőzetesen egyre feljebb haladtak a tesztsorokon, és a legutolsó helyesen megoldott feladatsor mutatta meg a vizsgált gyerekek mentális korát. 

Az első intelligenciatesztek kitöltésére 1905-ben került sor. Binet feladatsora olyan hétköznapi tudás mérésére szolgáló kérdésekből állt, mint, hogy „Mire jó a gyufa?” és „Milyen napszak van, amikor a nap lenyugszik?”

Az intelligencia mérés fokozatai

A felnőttek IQ-értékeinek több fokozata van:

- IQ értéke 20-ig: súlyos mentális retardáció
- IQ értéke 21-50 között: közepes mentális retardáció
- IQ értéke 51-70 között: enyhe mentális retardáció
- IQ értéke 71-80 között: alacsonyabb fokú mentális retardáció
- IQ értéke 81-90 között: gyenge, átlagon aluli intelligencia
- IQ értéke 91-100 között: átlagos intelligenciaszint
- IQ értéke 101-110 között: magas átlagú intelligencia
- IQ értéke 111-130 között: átlag feletti intelligencia
- IQ értéke 131-140 között: kivételesen magas intelligencia
- IQ értéke 140 fölött: géniuszok, a népesség 0.2%-a

Melyek a világ legintelligensebb országai?

Bár az intelligenciateszteket fenntartásokkal kell kezelni, manapság még mindig ez a módszer tekinthető az „okosság” egyik legelfogadottabb fokmérőjének. Persze ahány ország, annyiféle IQ teszt érhető el, tehát ha egységesen vizsgáljuk a különböző nemzetek intelligenciáját, nem lehet releváns eredményre jutni.

intelligencia-szint-iq-novelese-2

Az eredményt számtalan tényező torzíthatja el, például az is, ha az eredmények korrekcióját nem azonos szempontok szerint végzik el. Mindenesetre a legtöbb IQ-méréssel foglalkozó adatsor az ázsiai országokat rangsorolja az első helyekre, de meglepő módon nagyon sok a holtverseny. Azonos pontszámok esetén a népességre vetített arány döntött a sorrendről.

Nemzeti top10:

1. Szingapúr – 109
2. Észak-Korea - 106
3. Dél-Korea - 106
4. Japán - 106 
5. Tajvan – 106
6. Olaszország – 103
7. Izland - 102
8. Mongólia - 102
9. Svájc – 102
10. Ausztria - 100 

 

Magyarország ebben a rangsorban a 34. helyre sorolandó, hazánk átlagos IQ-szintje 97-es.

Az IQ nem állandó (és évtizedek óta romlik)

Norvég kutatók két éve jelentettek meg egy tanulmányt, miszerint az 1970-es évek óta folyamatosan romlanak az intelligenciaméréseken született eredmények. Tanulmányuk tanulságait a PNAS-ban (az amerikai tudományos akadémia szaklapja) mutatták be.

A végkövetkeztetés lehangoló: a mérések szerint nemzedékenként átlagosan hét ponttal rosszabbak az eredmények.

Mi áll a romló tendencia hátterében? 

A kutatók szerint mindez elsősorban az életmódbeli változásokra vezethető vissza: 

- a digitális eszközök elterjedése,
- az olvasás háttérbe szorulása,
- és a tápanyaghiányos étkezés. 

Az biztos, hogy ma már sokkal felgyorsultabb életet élünk, mint közel 40 évvel ezelőtt, eléggé átalakult az életstílusunk és megváltoztak a táplálkozási szokásaink is.

Szerinted is ekkora hatása volna mindezeknek az intelligenciára? Neked mi a tapasztalatod? Írd meg nekünk hozzászólásban.

Korábbi cikkünk a témában:  IQ szint növelése a felnőtt korban: Bemutatjuk mit kell tenned!

Hozzászólás