Miért nem hagy békén az álommanó?

Posted by Szexvital.hu 2020-03-19 0 Hozzászólás

Bár az alvás testi folyamatokban – például az agy működése, a vérnyomás, az anyagcserefolyamatok – játszott szerepéről a kutatóknak rengeteg információ áll rendelkezésére, az álmodás, az álmok világa még mindig ingoványos területnek számít. Pedig álmodni mindenki szokott, még akkor is, ha nem emlékszünk rá – azt azonban elég nehéz megmondani, hogy mi a szerepük az élet nagy körforgásában. Most erre teszünk halvány kísérletet.

Az álomkérdés gyakorlatilag egyidős az emberiséggel: míg a korábbi évszázadok és évezredek során inkább spirituális kérdésként és egyes varázslatok részeként kezelték az álmokat – például a jóslások során vették nagy hasznát –, addig a XIX-XX. században már komoly tudományos vizsgálatok folytak e témában.

Abban a jó néhány órában ugyanis, amit ébren töltünk, meghatározott logika szerint működünk az agyunk és a testünk. Többek között eszünk, iszunk, lélegzünk, dolgozunk, mozgunk – ezek a tudatos tevékenységek mind aktív összetevői minden egyes napunknak.

Ugyanakkor azután, hogy letettük a fejünket a kényelmes párnánkra és lehunytuk a szemünket, a tudatalattink veszi át felettünk az irányítást. És általában ilyenkor jönnek a különféle álmok: a rémálmok vagy épp a tudatos álmok, amikre saját magunk készítjük fel az elménket, és persze ott vannak azok is, amikre nem emlékszünk a felkelés után. Érdekes módon, ezek teszik ki az álmok legnagyobb részét.

 

 

De mielőtt tovább mennénk: mi az álom?

Nos, Sigmund Freud szerint az álom a „Via regia”, vagyis a királyi út a tudattalanba. A pszichoanalízis atyja ugyanis már az 1900-ban kiadott Álomfejtés című könyvében annak a véleményének adott hangot, hogy az álmokban az elfojtott, tudattalan vágyaink fejeződnek ki. Szerinte pontosan azért álmodunk, hogy az elfojtott vágyak miatt érzett szorongást csökkentsük a pihenésünk során.

Emellett a Healthline.com-on olvasható tanulmány[1] szerint az álom nem más, mint az alvás bizonyos szakaszaiban – például a REM fázis során – előforduló hallucinációk sorozata. Ennek oka az lehet, hogy az agyunk ugyan alvásidőben is aktív, de ilyenkor nem a logikai működésért felelős területek, hanem az érzelmi régiók veszik át felettünk az irányítást.

Hogy mi a célja az álmoknak, azzal kapcsolatban a kutatók a mai napig nem képviselnek egységes álláspontot. Azt azonban megfigyelték, hogy álmodás közben az agy egyik legaktívabb területe az amigdala, ami a félelem és a jutalmazás központja.

Ezért lehet az, hogy az álmaink között vannak olyanok, amikből egyszerűen nem akarunk felébredni, míg a másik fajtát már inkább rémálomként szokás emlegetni. (Persze ebben az esetben azért nem a Freddy Krueger-féle agymenésre kell gondolni, de erről majd később.)

Mindenesetre a Medical News Today szerint[2] az álmok szerepének legnépszerűbb elméletei a következők:

  • a tudattalan vágyak és kívánságok kivetülése, ezek feldolgozása,
  • a pszichoterápia egyik formája,
  • a nap folyamán összegyűjtött információk, érzések és tapasztalatok összevonása, illetve feldolgozása,
  • reakció az agy és a test alvás közbeni, véletlenszerű jelzéseire,
  • az offline memória újrafeldolgozása, vagyis az agy összevonja a tanulással és a memória fejlesztésével kapcsolatos feladatokat,
  • felkészítenek a jövőbeli fenyegetésekre,
  • elősegítik a kognitív képességek fejlesztését,
  • olyan tudatállapot, amelyben feldolgozhatjuk a múlt tapasztalatait, a jelen történéseit és felkészülhetünk a jövőre.

Ezen megközelítés szerint az álom olyan tudatállapot, amit szenzoros, kognitív és érzelmi események egyaránt jellemeznek alvás közben. Elmondhatjuk továbbá azt is, hogy amikor álmodunk, nincs olyan tudatos kontrollunk a gondolataink, a vizuális megjelenítés és a memóriánk felett, mint nap közben.

Azért a rémálmokról is ejtsünk pár szót

Abban biztos egyetérthetünk, hogy a rémálmokat senki sem szereti. Ezek ugyanis olyan zavaró tényezők, amik alvás közben is szorongást, félelmet ébresztenek bennünk, amit ha nem sikerül elfelejtenünk, akkor ébredés után is magunkkal cipelünk egy nyomasztó batyuban. Az általános tapasztalat azt mutatja, hogy gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt előfordulnak rémálmok, nem specifikálódnak egy-egy korosztályra, és mindennek dacára, bizonyos esetekben még hasznosak is lehetnek.

Mindez akkor valósul meg, ha csupán alkalomszerűen találkozunk rémálmokkal: ebben az esetben ugyanis a rémálmok segíthetnek feldolgozni a nagyobb volumenű, esetleg ijesztő vagy félelmet keltő érzelmeket.

A baj általában akkor kezdődik, ha a rémálmok rendszeressé válnak és alvászavarhoz vezetnek. Ha eljutottunk idáig, akkor általában elkezdünk félni az alvástól, vagy gyakran felébredünk belőle és utána nehezen alszunk vissza.

 

 

A rémálom okai egyébként ezek lehetnek:

  • feszültség
  • félelem
  • sérülés
  • érzelmi nehézségek
  • gyógyszer mellékhatása
  • betegség
  • droghasználat.

Így irányítsd az álmaidat

Mindazonáltal álmok ide, rémálmok oda, arra is vannak praktikák, hogy hogyan irányíthatjuk tudatosan az álmainkat.[3] A tudatos álmodás során ugyanis tisztában vagyunk azzal, hogy álmodunk és a felkészültségünktől függően, az álom bármely szakaszát vagy elemét megváltoztathatjuk, irányíthatjuk. Ráadásul egyaránt lehet spontán és szándékosan előidézett tudatállapot is.

A tudatos álmot egyébként még tiszta vagy éber álomnak is szokták nevezni, illetve az angol megfelelője (lucid dreams) után lucid álomként is hivatkoznak rá a szakirodalmak és ajánlanak is néhány technikát az előidézéséhez. A 3 legnépszerűbb ezek közül a következő:

  1. Valóságteszt

Általában ez a leggyakrabban és a legkönnyebben elsajátítható módszer. A folyamat lényege az, hogy nap közben a mindennapos helyzetekben – például vásárlás, tanulás, séta vagy munka közben – megvizsgálod magadat, illetve a környezetedet, valamint a gondolkodásodat. Ilyenkor olyan információkat próbálsz meg elraktározni, amiből rájössz arra, hogy mik azok a körülmények, amelyeket csak álmodás közben tapasztalsz meg, mik az álom jelei. Érdemes felidézni még a valóságteszt során az aktuális dátumot, az aznap használt ruházatot, az ebédet, hogy mit olvastál vagy néztél a tv-ben. Egy idő után ez a módszer az álmokban is vissza fog köszönni és rá fogsz jönni arra, hogy éppen álmodsz. Ha pedig elértél ebbe a tudatállapotba, az események irányítását is átveheted.

  1. Használj jelzőkészüléket

Mivel az álomnak több szakasza van és általában az is belőhető, hogy az álmok leginkább a REM fázisban jelentkeznek. Kaphatók olyan készülékek, amelyek a gyors szemmozgások vagy a szabálytalanná váló légzés hatására fényjelzéseket küldenek a szemhéjadra és így bár nem ébredsz fel, de ettől még álmodban is a tudatodra ébredsz.

  1. Álomnapló vezetése

Az álomnaplós módszer segítségével minden egyes álom után felírod az összes információt, amit fel tudsz idézni: mi történt benne, hol voltál, a legapróbb részleteket, amik később visszaolvasva – a valóságteszthez hasonlóan – segíteni fognak az álomjelek felismerésében és abban, hogy sokkal tudatosabbá válj az álmodás során, idővel pedig te magad is irányíthasd őket.

Mindenesetre, ha te nemcsak az álmokra, hanem a pihentető alvásra is fektetnél némi hangsúlyt, akkor a Jobb Alvás csomagunkat és a Valeriana, a golgotavirág illetve a komló pihentető hatásait ötvöző Jó Éjszakát! tablettát is neked találták ki! Próbáld ki őket és álmodj szépeket!

Hozzászólás