Minden, amit az adrenalin-löketről tudni akartál

Például az egyre közeledő, fenyegető határidőt, vagy épp a munkahely elvesztésétől való, tartósan fennálló félelmet, ugyanakkor ide sorolható akár a vadvízi evezés is. Ezekben az esetekben is kiütköznek a korábban már felsorolt tünetek, például a gyöngyöző homlok, vagy épp a szapora szívverés, ami ezeknek a mentálisan és fizikálisan is megterhelő eseteknek a folyománya.

Az ilyen szituációkra stresszhormonok termelésével reagál a testünk, amiknek viszont élettani hatásai vannak ránk.

A stresszválasz folyamata

Maga a stresszválasz az agyban kezdődik. Amikor szem- vagy fültanúja leszel a közeledő veszélynek, akkor az információ azonnal továbbításra kerül az agynak arra a területére, ahol az érzelmi feldolgozás történik: az amigdalára. Az amigdala értelmezi az információt, majd riasztja az agy parancsnoki központját, a hipotalamuszt.

Ennek oka az, hogy a hipotalamusz az autonóm idegrendszeren keresztül gyakorlatilag az egész testtel kapcsolatban áll és kommunikál. A hipotalamusz felméri, hogy harcra vagy menekülésre lesz-e esetleg szükség, ennek megfelelően szabályozza a légzést, a vérnyomást, a szívverést, valamint a kulcsfontosságú erek tágítását, illetve szűkítését.

Maga az idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus részből áll, esetünkben előbbi játszik szerepet: az idegeken keresztül érkezik meg a felszólítás a mellékvesébe az adrenalintermelés megkezdésére.

Az adrenalin a mellékveséken keresztül kerül be a véráramba, és megkezdi a fentebb vázolt fiziológiai hatások előidézését: szapora szívverés, éber figyelem, emelkedő vérnyomás és pulzusszám. A tüdőben lévő erek kitágulnak, így több oxigén kerül be a vérrel együtt az agyba, emiatt az éberség fokozódik.

Mindeközben az einefrin egyre több glükózt és zsírt szabadít fel, ami a vércukorszint emelkedésével energiaként, illetve táplálékként szolgál a felspannolt szervezet számára. Amikor viszont az epinefrin csökkenni kezd a szervezetben, aktiválódik a stresszválasz rendszer második lépcsőfoka: a hipotalamusz – agyalapi mirigy – és mellékveséből álló tengely.

Amennyiben az agy még mindig veszélyeket észlel, további hormonokat szabadít fel, amik viszont egy másik stresszhormon, a kortizol termeléséhez vezetnek. Ennek a hormonnak köszönhetően, huzamosabb ideig marad a szervezet készenléti állapotban, aminek viszont már súlyos következményei lehetnek.

Adrenalin: előnyök és hátrányok

Kétségtelen, hogy a stressz hatására termelődő adrenalinnak vannak előnyei is, legalábbis rövidtávon. Ahogy a Mentalfloss.com-on megjelent cikkben[1] is olvashatod, az adrenalin:

• Éberré tesz: koncentráltabb, fókuszáltabb lesz agy, gyorsabban el tudod végezni a kognitív feladatokat.
• Kiélesedik a látásod: az adrenalin célja, hogy el tudj menekülni vagy harcolhass az adott vészhelyzetben, ehhez viszont kiélesedett érzékekre van szükséged. A pupillák kitágulása miatt pedig jobb lesz a látásod, mint valaha. Legalábbis egy ideig.
• Könnyebben kapsz több levegőt: az adrenalin hatására a tüdőben lévő erek kitágulnak, így sokkal több friss, agyserkentő oxigén jut be az agyba.
• Egy ideig blokkolja a fájdalmat: késlelteti a fájdalomérzet megjelenését, ezért van például az, hogy egy autóbaleset túlélője fel s alá járkál a helyszínen. Ilyenkor annyira dolgozik a szervezetben az adrenalin, hogy egyszerűen nem érzi meg a fájdalmat. De ami késik, az nem múlik.
• Doppingolja az immunrendszert: a kis adagokban felszabaduló adrenalin felspannolja az immunrendszert, így ellenállóbb lesz például a fertőzésekkel szemben is.
• Teljesítményfokozó: ha túlteng benned az adrenalin, nem törődsz a korlátaiddal – olyan teljesítményre leszel képes, amire egyébként nem. Például egyedül eltolsz egy autót a sérültek közeléből.
• Frissít, fiatalon tart: legalábbis kis adagokban. Növeli a szervezetben keringő antioxidánsok számát, amik híresek regeneráló hatásukról: ideig-óráig megakadályozzák az öregedést, és a szövetek károsodását.
• Eufória, boldogságérzet: ha a szervezetedben adrenalin szabadul fel, az azt követő órákban boldogság, elégedettség-érzet, öröm és sikerélmény lesz úrrá rajtad. Utána viszont jöhet a mélyrepülés.

Mindazonáltal, a túlzott adrenalin-használatnak megvannak a maga hátrányai is. Például ahogy a Californiai és a Washingtoni Egyetem különálló kutatásaiból is kiderül, hosszú távon rossz hatással van a memóriára.[2]

A kutatók úgy találták, hogy az adrenalin és a kortizol hatására, a mérsékelt vagy súlyos stresszhelyzetek időtartamának megfelelően romlott a memória: a vizsgálatban résztvevők nem voltak képesek ugyanannyi információ megjegyzésére egy-egy rövid szövegből, mint azok a diákok, akik csak placebot kaptak.

Emellett sérült még az információfeldolgozás és átadás képessége is, de felmerülhetnek még egyéb problémák is:

• Az erek és artériák károsodnak, így megnő a magas vérnyomás kockázata.
• A magas vérnyomás fokozza a stroke és a szívroham kockázatát.
• Hozzájárulnak a zsírszövetek gyarapodásához, és még az étvágyat is növeli, így hízásra hajlamosít.
• Szorongás, depresszió és függőség is kialakulhat.

Egy kevés adrenalin tehát nem árt, egyenesen pozitív hatásai is lehetnek. Viszont itt is igaz az az alapvetés, hogy fontos a mérték. A tartósabb stresszt érdemes valahogy száműzni az életünkből, persze csak akkor, ha nem szeretnénk testileg ás lelkileg is legyengülni.

A mindennapi, és krónikus stressz legyűréséhez egyébként nagyon ajánlják a különböző relaxációs gyakorlatokat, a meditációt, jógát, és az intenzív sportolást – ahogy egyébként a barátokkal-családtagokkal eltöltött minőségi időt is.

És ne feledkezz el az olyan természetes stresszoldó anyagokról sem, mint amilyen például az orbáncfű, vagy épp a ginzeng. Mert nem kell sok a nyugalomhoz, hidd el!