Te bölcs lennél inkább, tájékozott vagy intelligens? Mondjuk, egyik sem zárja ki a másikat…

Posted by Szexvital.hu 2019-06-27 0 Hozzászólás

Ma már, amikor a teljesítmény kultusza a tetőfokára hágott, nagyon nem mindegy, hogy milyen tempóban járod be a munkahelyi szamárlétrát. Ahhoz, hogy magasabb fokozatra kapcsolhass, nem árt, ha elég intelligens vagy. Vagy mégsem?

Születésedtől, sőt szinte a fogantatásodtól kezdve számos olyan tulajdonság, és képesség birtokában vagy, ami aktívan befolyásolhatja a tanulási, illetve fejlődési folyamatodat. Tudtad például, hogy Joanna Wilheim brazil származású pszichoanalitikus már a sejtszintű emlékezet kérdéskörét boncolgatja? 

A tudós nézetei szerint ugyanis már a fogantatás pillanatától kezdve létezik a sejtemlékezet, melynek során rögzülnek azok a felismerések, a tapasztalatok, illetve élmények, amiken a hímivarsejt, valamint a petesejt is keresztülment. A kibocsátásuktól kezdve, egészen a találkozásukig, vagyis a fogamzás pillanatáig. Wilheim nézete szerint, már ettől a mikromomentumtól kezdve elindul a magzat tanulási folyamata.

Tartalomjegyzék:

Tehát minden az anyaméhben kezdődik

Erre utalnak Hidas György és Raffai Jenő pszichoanalitikusok is, Lelki köldökzsinór című munkájukban :

„ A tanulás legegyszerűbb meghatározása úgy szól, hogy az nem más, mint új tapasztalatok következtében megjelenő viselkedésváltozás. Új tapasztalatokra pedig a környezetből érkező ingerek felfogása és feldolgozása révén lehet szert tenni. Ez a feltétele a tanulási folyamatnak.  … az anyaméhen belül élő babák az anya testéből, valamint a külső környezetből érkező ingerekre aktívan válaszolnak. A sémája ennek a folyamatnak az, hogy a környezetből ingerek érkeznek, melyek kibillentik a babát az egyensúlyi állapotából, amit olyan módon tud ismételten helyreállítani, hogy az ingerek felfogása és feldolgozása révén alkalmazkodik a megváltozott külső feltételekhez, azaz viselkedése és tapasztalati mintái változnak.”

(Dr. Hidas György – Dr. Raffai Jenő – Dr. Volner Judit (2008): Lelki köldökzsinór. Beszélgetek a kisbabámmal. Helikon Kiadó, Budapest, 23.o.)

Ezt a tanulási folyamatot minden bizonnyal elősegíti az is, hogy a kisbabák agyában mintegy százmilliárd idegsejt található. Ez főként annak köszönhető, hogy a magzatban már a fogantatás pillanatától kezdve gyorsan szaporodásnak indulnak a neuronok, bizonyos kutatások szerint a várandósság első hónapjában, percenként mintegy negyedmillió idegsejt születik. 

bolcsesseg-intelligencia-tajekozottság-mi-a-kulonbseg-1

Ezeknek szinte végtelen az egymással való kapcsolódási lehetőségük, és minél több ilyen kapcsolódás jön létre a neuronok között, annál intelligensebb lesz a születendő gyermek, mivel sokrétűbb az idegsejtek közötti információáramlás. 

De természetesen nemcsak a természet teszi a maga dolgát, hanem az anya is fokozhatja gyermeke szellemi képességeit. Ugyanis a gyerkőc intelligenciájára az édesanya táplálkozása, valamint mozgáskultúrája is hatással van. 

És természetesen mind az érzelmi, mind a szellemi intelligenciára hatással vannak az olyan külső ingerek, mint a beszélgetés a babával, vagy ha épp zenét hallgat veled együtt ő is. Nem véletlen, hogy a sok hang közül, a baba még az anyaméhben is képes felismerni a szüleiét, és emiatt a születés után is ismerősként fog kötődni hozzájuk.

Érdemes ebben az élethelyzetben – is – minél egészségesebben táplálkozni, és olyan agyserkentést elősegítő tápanyagokat magukhoz venni, amiben sok az Omega-3 zsírsav, és a magnézium. Viszont a koffeint, az alkoholt, a drogokat, a cigarettát, és a feldolgozott élelmiszereket ajánlott kerülni. Emellett persze az állapotnak megfelelő sportolási lehetőségekről sem szabad lemondani, hiszen a mozgás a kisbaba szellemi képességeinek is nagyon jót tesz.

A születés után

Mindent egybevetve, már magzatkorban megalapozódnak azok a tulajdonságok, amik olyan gyakorlatias dolgokért fognak felelni többek között, hogy milyen gyorsan tudod elsajátítani egy fontos képzés tananyagát, vagy keresztülrágni magad egy online számlázó rendszer működésén, esetleg a tapasztalatodból adódóan megjósolni, hogy melyik üzleti döntés lehet sikeres. 

Ezeket, a boldoguláshoz és a sikerhez olyannyira nélkülözhetetlen tulajdonságokat, a megszerzett tudásanyag formáit, három fogalom írja remekül körbe. Az egyik, amiről már korábbi cikkeinkben is esett néhány szó: az intelligencia. A másik kettő pedig a bölcsesség, és a tájékozottság. 

E három fogalom értelmezése árnyalatbeli különbségeket fed le, amik mégis szoros összefüggésben vannak egymással, mivel egy komplex döntéshozatali rendszer részei. Javarészt az intelligenciádon, a tájékozottságodon, és a bölcsességeden múlik az, hogy az életed mely területén, és milyen gyorsan építkezhetsz. 

Intelligencia, tájékozottság, bölcsesség – mégis mi a különbség?

Ha definiálni szeretnéd ezt a három fogalmat, talán az intelligenciával lenne a legnehezebb dolgod. Hiszen végső soron ez egy olyan viszonyító szám, ami azt mutatja meg, hogy az adott pillanatban a kortársaidhoz képest milyen értelmi szinten állsz. Ez lenne az intelligenciahányados, ami a közvélekedés szerint akkor jó, ha minél magasabb. 

De ez tényleg így van? 

Sokszor hallani azt a feltevést, hogy az az igazán okos ember, és annak magas az IQ-hányadosa, aki egyetemre jár. Ez viszont nem feltétlenül van így, mivel a intelligencia inkább az összefüggések megértésében, és a problémák megoldásában játszhat fontos szerepet.

Ha a komplex képet vizsgáljuk, akkor az intelligencia ezekből az összetevőkből áll:

  • logika,
  • megértés,
  • tudatosság,
  • tanulás,
  • tervezés,
  • problémamegoldás,
  • érvelés,
  • kreativitás,
  • érzelmi tanulás (EQ)

Ezek azok az elemek, amik meghatározzák az adott információ felfogásának-észlelésének képességét, annak tudásként való alkalmazását, hogy az a jövőben egy adott környezetben, kontextusban alkalmazható legyen. Ennek alapján elkülöníthető:

- az analitikus gondolkodás, ami egy probléma hatékony megoldását jelenti adott kereten belül,

- a kreatív gondolkodás, amikor is a határokat feszegetve, kevés információ alapján tudod leszűrni a lényeget,

- valamint a szintetikus gondolkodás, melynek során egy jókora adathalmazból tudjuk rendszerként felépíteni magát a fogalmi keretet.

Ez az, amire az intelligencia hatással van. Se több, se kevesebb.

Bölcsesség és tájékozottság

Bár régebben a bölcsességet az okosság, és ügyesség leírására is használták, ma már némileg más értelemben tekintünk erre a fogalomra. Jelenti ez inkább az évek során felhalmozódó tapasztalati tudást, ami az idő múlásával egyre csak gyarapszik. 

bolcsesseg-intelligencia-tajekozottság-mi-a-kulonbseg-2

A Magyar Értelmező Kéziszótár háromféle aspektusban is értelmezi a bölcsességet.

Az egyik, az a hosszú távú józanság definíciója, ami „az alapos megfigyelés, megítélés, szólás, célszerű cselekvés tulajdonsága. Az egyén azon képessége, hogy hosszú távú józan, igaznak bizonyuló döntéseket tud hozni. Ez a képesség tudáson és tapasztalaton alapszik.”

A második, a társadalom hosszú korok alatt felhalmozott tudása, ami hosszú távon igaznak és sikeresnek bizonyult, így a kultúra részévé vált. 

A harmadik a bölcsesség tudománya, ami inkább a dolgok okait, céljait, viszonyait vizsgálja, majd ezeket az élet aspektusaira alkalmazza. Ez lenne a bölcsészet tudománya.

Ezzel szemben a tájékozottság nem egy széleskörű tudáshalmazt takar, inkább valamiben való jártasságot, jól-értesültséget, az adott területtel kapcsolatos tudást jelöl, de az adatok értelmezésének képességét nem feltétlenül. 

A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint: „Elegendő tudás; kellően sok és megbízható ismeret, amivel egy személy jól átlát egy helyzetet és jól meg tudja ítélni.” A tudásszerzésnek ez az a vetülete, ami az egyén által tudatosan fejleszthető, elmélyíthető, bár ahogy fentebb olvashattad, idővel az intelligencia és a bölcsesség is gyarapszik. 

Ha kedvet kaptál ahhoz, hogy tovább pallérozd az elmédet, válassz a tanulást segítő Gingko Biloba, Gotu Kola és Süngomba készítményeink közül, hogy nálad is gyorsabban forogjanak a fogaskerekek!

 

 

Hozzászólás