Támad az imposztor szindróma
„A tekintély átgondolatlan tisztelete az igazság legnagyobb ellensége.” Einstein
Te is szoktad néha úgy érezni, hogy az eredményeiddel megtévesztesz másokat, és valójában nem is érdemled meg a sikert? Az imposztor szindróma pszichológiai háttere igencsak lebilincselő, ugyanis nem egyszerű önértékelési problémáról vagy önbizalomhiányról van szó. De vajon van lehetőségünk e tünetegyüttes legyőzésére?
Albert Einstein elméleti fizikus bármekkora koponya is volt, egyszerűen képtelen volt szabadulni attól a kételytől, hogy nem érdemli meg az addig elért dolgait. Azt hitte, hogy ő egy akaratlan csaló, akinek a munkássága nem érdemelte meg ezt a nagy figyelmet. Egyszerűen nem volt tisztában azzal, hogy mekkora eredményt tett le asz asztalra. Helyette azt hitte, mindenkit becsap.
Tényleg becsapunk másokat?
Az imposztor szindróma nem más, mint amikor úgy véljük, a gondolataink, képességeink szóra sem érdemesek, sőt, az eddigi eredményeinket is érdemtelenül, akár a csillagok szerencsés együtt állása révén szereztük. Több mint kicsinyhitűség.
Az imposztor szindrómában szenvedők többsége attól fél, ha visszajelzést kérnek teljesítményükről, félelmeik beigazolódnak. Ha pedig mégis kapnak pozitív visszajelzéseket, akkor sem hisznek magukban. Félelmetes, igaz?
Ezt a fajta bizonytalanságot elsőként Pauline Rose Clance pszichológus tanulmányozta. Egyszerűen nem lehetett nem észrevenni azt, hogy az egyetemista páciensei kiváló érdemjegyeik ellenére is hitványnak, nem egyetemre valónak érezték magukat. Félelmük természetesen alaptalan volt, egyáltalán nem adminisztrációs hiba folytán kerültek egyetemre, hanem mert megérdemelték a helyüket.
Az imposztor szindrómások tünetei:
- maximalisták, csak a tökéletest fogadják el ( a munkájukban, és a magánéletükben egyaránt)
- minden feladatot elfogadnak, és sikerre is viszik, de belül mardossa őket a bizonytalanság
- tehetségtelennek érzik magukat
- egyfolytában aggódnak azon, hogy hibáznak majd
- a kritikákat hatalmas kudarcként, teljes összeomlásként fogják fel
Nem érdemlem meg a kitüntetett figyelmet
Az imposztorjelenség valójában nem új keletű, valószínűleg te is átélted már egy-két alkalommal az életed folyamán. Az imposztor élmény nem válogat, tünetei mindenféle nemű, nemzetiségi hovatartozású, életkorú és foglalkozású emberen megfigyelhetőek. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy némelyest nagyobb arányban jelenik meg hátrányos helyzetű vagy kisebbségben lévő csoportok esetében.
Bár azonnal összekapcsolnánk a depresszióval, a szorongással vagy a sérült önértékeléssel, nem feltétlenül függ ezekkel össze.
Kaphatok-e jobb lehetőséget, mint más?
A sors fintora, hogy sok esetben azok vágnak fel a képességeikkel, eredményeikkel, és esnek túlzásokba így, akiknek egyáltalán nem lenne rá okuk. Ezzel szemben a szuper tehetséges emberek sok esetben gondolják azt, hogy hozzájuk hasonlóan mások is intelligensek, és képzettek. Vagyis ebből kifolyólag úgy vélik, hogy nem érdemelnek nagyobb figyelmet másoknál. Pedig a siker ritkán a szerencse műve...
A magunkban való kételkedés szerencsétlensége pont az, hogy mivel igen kevesen adnak neki hangot, azt hisszük, más nem szenved benne. Ám ha szélhámosnak érezzük magunkat, akkor gátolva leszünk, és börtönbe zárjuk az ötleteinket, eredményeinket, és például kicsinyhitűségünk miatt nem jelentkezünk olyan állásra, amely megfelel a képességeinknek.
Az önbizalomnövelés segít leküzdeni az imposztor szindrómát
Tudod mi a legbiztosabb módja az imposztor szindróma legyőzésének? Az, ha beszélsz róla. Valóban ennyire egyszerű lenne?
Ez segíthet még az érzés enyhítésében:
- ha az érintettek hallanak magáról a fogalomról, azaz az imposztor szindróma kifejezésről
- ha a szindrómások beszélhetnek olyasvalakivel, aki élt már át hasonlót (az érzésekről való beszélgetés hatalmas támasz lehet)
- le kell írni, és olvasgatni a rólunk alkotott pozitív véleményeket, visszajelzéseket, hogy pozitívabbak legyünk.
- ne magadban keresd a hibát, gondold át mindig, hogy mik okozhatják a galibákat az életedben
Ha a fentieket gyakorlod, akkor könnyen megbirkózhatsz az imposztor szindrómával.
Higgy magadban: alkalmas vagy, tehetséges, és ott vagy, ahol lenned kell!