Mi a munkafüggőség: szenvedélybetegség vagy jó szokás?

Posted by Szexvital.hu 2019-03-11 0 Hozzászólás

„A méhek nem olyan szorgosak, mint hisszük. Csak nem tudnak lassabban zümmögni.” Frank McKinney Hubbard

A munkafüggőség csak 1919 óta ismert fogalom, annak idején vasárnapi neurózisként jegyezték. Napjainkban egyre többen szenvednek abban, hogy hétvégén, a dolgos munkanapok után egyszerűen nem tudnak mit kezdeni magukkal. Nézzük, mik e függőség jelei, és milyen okok állnak a háttérben.

A munkaalkoholisták kora 

A „workalkoholism” elvonási tünetei igen kemények. Ha az érintett nem tud dolgozni, mert mondjuk a feladatai végére ért, vagy akadályozza egy betegség, program, megjelennek rajta az elvonási tünetek: szörnyen fáj a feje, hányingere van, kedvetlen, ingerlékeny. Sőt, unatkozik, hirtelen azt sem tudje, mit tudna csinálni a szabadidejével, hiszen ő csak munkaüzemmódban képes létezni, úgy érzik magát kiegyensúlyozottnak.

Manapság egyáltalán nem nehéz munkamániásnak lenni, hiszen a jelenlegi munkaerőpiac meglehetősen teljesítmény- és munkaközpontú.

Veszélyeztetett vagy, ha a versenyszférában dolgozol, banki alkalmazott vagy, felsővezetőként, menedzserként szorgoskodsz, hiszen folyton naprakésznek kell lenned, és talán nincs is, aki helyettesítsen, ha szabadságra szeretnél menni.

Gyanakodj munkafüggőségre, ha:

  • úgy érzed, hogy csak a munkádnak élsz, napi minimum 10-12 órát dolgozol
  • nem foglalkozol eleget a családoddal, és nem is érzed fontosnak a pihenést, valamint a családdal való együtt töltött időt
  • képtelen vagy egyensúlyozni a magánéleted, és életed más területei között
  • amikor nem dolgozol, akkor is a munkán jár a fejed, hogy mit kell majd még csinálnod
  • a teljesítményed által határozod meg magad, önértékelési zavarban szenvedsz
  • képtelen vagy nemet mondani, akkor sem, ha már érzed, hogy nem jó ez neked, és még hétvégére is viszel haza munkát
  • sokszor az utolsó erődig is melózol, és úgy hullasz az ágyba holtfáradtan, hogy aztán reggel újra kezdd a mókuskereket
  • a munka az egyedüli örömforrásod
  • nem szeretsz csapatban dolgozni, hiszen csak a saját munkádban bízol, ezért magányos lehetsz a munkahelyen

A munkafüggőség előnyei:

  • jól teljesítesz, hiszen maximalista vagy, és bőven fordítasz időt a munkádra
  • a munkatársaid szeretnek, hiszen motiváló vagy a számukra
  • jól keresel, előléptetést kapsz

Egy munkamániás tipikus mindennapja

„Az orvosok azt mondják, hogy a túlzott stressz okozza a tüneteket (A cégvezető korábban emlékezetvesztésről, ájulásokról panaszkodott). Nyolc éve heti 90 órát dolgozom a cégért. A vállalat a mindenem, elsőrendű a számomra, hogy minden rendben legyen körülötte. Most megfizetem az árát. Mire a szerző így reagál:

- Ezt abban kell hagynia, hiszen megöli magát!
- Tisztában vagyok vele, de nem tudok leállni..."

Endre egy órával hamarabb kel, hogy még otthon át tudja nézni reggelizés közben az e-mailjeit, és jó néhányat meg is válaszol. A kocsiban ahelyett, hogy a feleségével beszélgetne, továbbképzést hallgat, az irodában a szüneteket is munkával tölti. Ebédjét számtógépe előtt eszi meg, munkájából csak nagyon ritkán áll fel, és általában ő az utolsó, aki elhagyja az irodát. Koncentráltan, figyelve dolgozik, alig veszi észre a körülötte zajló dolgokat. 

Mindeközben sajnos ritkán boldog, mindig csak a még elvégzendő feladatok járnak a fejében, amiknek természetesen se vége, se hossza, mert rengeteg plusz munkát vállal. A dicséretet sokszor meg sem hallja, és folyton hajszolja a sikert, amikor majd elégnek érzi magát. Sajnos ez szinte sosem következik be.

Egyfajta addikció

A munkaalkoholizmus is azért születik, mint az összes többi addikció: az egyén vágyik a boldogságra, és úgy véli, hogy csak a munka adhatja meg ezt a számára. Akár csak mondjuk az alkoholizmus, vagy a drog esetében, a munkából is egyre több, és több kell ahhoz, hogy elérjük azt az ideális állapotot, amikor elégedettek, boldogok vagyunk.

Mi motiválja a munkafüggőket?

Természetesen elsősorban az anyagi haszon. Ám ahelyett, hogy a plusz fizetséget szabadidős tevékenységekre költenék, továbbképzésekre, tréningekre járnak, vagy épp leisszák magukat egy kocsmában. Ha pedig mindennek a családi élet látja kárát, akkor még jobban belelovalják magukat a mókuskerékbe.

A motivációk sorában ott találjuk még a sikerélményt, és a menekülést a társas kapcsolatok elől.

„Amíg a kémiai addikciókra jellemző, hogy „odahúzzák” a használót a szerhez, jó élményt kínálva, addig a viselkedési addikciókra jellemző „lökésmechanizmus”; amikor valamilyen kellemetlen állapottól szeretne megszabadulni az egyén.„ (Gerevich 2000) 

Félnek az intimitástól

Ha egyébként nehézséget jelent a számodra időt együtt tölteni a szeretteiddel, hajlamos leszel belefeledkezni a munkádba. Így hát egyszerűen elmenekülsz a bensőséges hangulat elől az irodába.

Azok az emberek, akik így viselkednek, általában nem kapták meg soha az érzelmi törődést, így menekülnek minden olyan helyzet elől, amikor ezt gyakorolhatnák.

Az egyre több munkának megvannak a maga következményei: 

  • képtelenség a pihenésre, feltöltődésre
  • túlhajszoltság, kimerültség
  • szétszórtság
  • a kreativitás elvesztése
  • ingerlékenység az időhiány, és amiatt, hogy már nem tudunk 100%-on teljesíteni

A munkaalkoholisták folyton versenyben vannak az idővel, és mindig sokkal többet dolgoznak, mint ahogyan azt előre eltervezik.

Nagy tagadók

A workalkolismusban szenvedők tagadják, hogy a munka irányítja az életüket, abban a hiszemben élnek, hogy ők tartják kézben a gyeplőt.

A munkamánia okai

Rossz emberi kapcsolatok

Ahogyan minden más függőség esetében, a munkamánia oka is az emberi kapcsolatok minőségében keresendő. Gyakran elég egy szakítás, egy problémás házasság, a gyerekekkel való megromlott kapcsolat, vagy egy válás ahhoz, hogy a páciens elinduljon lefelé a munkával kikövezett lejtőn. Ha tehát a családi kapcsolatokkal nincs minden rendben, akkor az egyén képes az önértékelését a munkából meríteni. Olyannyira ezt teszi, hogy maximalistává válik, és minden mást háttérbe szorít. 

A munkamánia fokozatától függ, hogy az illető mennyire hanyagolja a barátait, párját, gyermekeit, és végeredményben a saját egészségét.

Zaklatott gyermekkor

Számos rendellenes szituáció elképzelhető, mely biztos táptalajt nyújt a „workalkoholism” kialakulásának:

  • veszekedő, egymásnak eső szülők
  • alkoholista, vagy beteg szülők, akiktől át kell venni egy csomó hétköznapi, ügyintézős feladatot
  • megbomló család
  • válás esetén a szülő családfői pozícióba emeli fel a gyermeket, és többé nem gyermekként, hanem felnőttként kezeli, kikérve a véleményét minden csip-csup helyzetbe

A gyermek a kialakult helyzetért általában saját magát hibáztatja, és szorong. Ezek a stresszben, bizonytalanságban felnövő gyermekek megküzdhetnek a gondjaikkal, és később kiegyensúlyozott életet élhetnek, ám vannak, akik nem ennyire szerencsések. 

Ők azok, akik felnőve egyre inkább arra vágynak, hogy kontrollálhassák az életüket, és maximálisan gondoskodni tudjanak magukról. 

Ha egy ilyen hányatott sorsú gyermeknek sikerül ezt elérnie, akkor rendkívül élvezi, hogy függetlenné válik, ám sajnos gyakran átesik a ló másik oldalára, és magányos lesz. Akkor is, ha családja van, hiszen hajszolja a munkájában az eredményeket. Ha pedig nem minden klappol otthon, és zűrök vannak, akkor az csak olaj lesz a tűzre, és a motivációja annyira megerősödik, hogy karrieristává válik.

Akik felnőttkorban kezdik el túlimádni a munkájukat

Egy kiegyensúlyozott gyermekkort is követhet munkamániás felnőttkor, ha:

  • az illető a családi gondok elől az irodába menekül
  • a vállalat is kényszerítheti az illetőt arra, hogy egyre jobban belemerüljön a munkába, és a munkás a nagy elvárások miatt kénytelen-kelletlen a feladataiba menekül
  • az illető egy másik függőségből vált át munkaalkoholizmusba

A munkaalkoholizmus veszélye önmagában is óriási, hiszen a kimerültség, a sok stressz egészségügyi következményei borítékolhatóak: gyomorgörcs, szívritmuszavarok, hangulatingadozás, depresszió, szorongás, gyomorpanaszok (pl. reflux).

Ám ez még tetőződik azzal, hogy az egyén amiatt, hogy bírja a tempót, olyan addiktív szerekhez nyúl, mint például az alkohol, az amfetamin, az energiaitalok, vagy éppen a drogok.

Tudtad? A munkamániások főként a férfiak közül kerülnek ki, de nem ritka a női páciens sem, főleg, ha vezető beosztásban van.

Számodra is a munkád az örömforrásod, és nem tudod, hol a határ? Akkor olvasd el ezt a cikket, melyben tanácsokat kapsz a leküzdésére, és próbáld meg a helyes vágányba terelni az életedet!

Szerinted hol a határ? Mitől számít valaki munkafüggőnek? Írd meg a véleményed hozzászólásban!

Hozzászólás