A krónikus stressz 12 hatása az agyadra
"A stressz értünk van, sok mindenben segíthet, a javunkra fordítható. És ez a lehető legjobb hír." Al Ghaoui Hesna
Mivel a krónikus stressz növeli a stressz hormon, azaz a kortizol szintjét, és számos agyi funkciót is érint, emiatt kitűnő célpontja vagy a különböző hangulati rendellenességeknek és más mentális problémáknak. A krónikus stresszel nap mint nap szembesülünk. Igazi gyilkos, ezért komolyan kell vennünk.
Ha gyakran szakad el a cérna nálad mostanában, ha folyamatosan ideges vagy, és egyre nehezebben őrzöd meg a hidegvéredet, akkor nagy az esély rá, hogy eluralta az életedet a krónikus stressz. Ne harapd le a a barátaid fejét, inkább tanulmányozd át az alábbi sorokat!
Tudtad? A betegek kilencven százaléka stresszel összeköthető egészségügyi panaszokkal keresi fel az orvost. A krónikus stressz egy csomó betegség céltáblájává tesz, kezdve a közönséges megfázással, egészen a rákos megbetegedésekig. A stressz hormonok szintjének emelkedése pedig nem csak a testedre, a lelkedre is negatív hatással van.
A krónikus stressz veszélye, és a kortizol
A stressznek két fajtája van, az akut, és a krónikus. Ugyan azt gondolhatod, hogy mindenféle stressznek káros hatása van az egészségedre nézve, ez nem igaz.
Az akut stressz egy azonnali reakció, amit fenyegető helyzet esetében tapasztalunk. Miután ez a fenyegetés elmúlik, a stressz hormonok szintje visszatér a normális kerékvágásba, és a hatásuk nem tapasztalható hosszú távon. Sőt, az akut stressz egy bizonyos fokig segít is téged, hiszen hatására az agyad teljesítménye csúcsokat döntöget.
Az epinefrin (más néven adrenalin) és a norepinefrin olyan stressz-hormonok, amelyekre szükséged lehet, amennyiben elkezdesz izgulni valamin: segítenek gondolkodni és gyorsan cselekedni vészhelyzet esetén. Ha olyan a szituáció, még az életedet is megmenthetik. Nem maradnak a szervezetedben, felszívódnak ott, ahol keletkeztek.
A kortizollal viszont nem árt vigyázni, hiszen egész nap jelen van a szervezetedben, és ez teszi olyan veszélyessé. Ezt a stressz hormont "közellenségnek" is hívják.
A felesleges kortizol sok fizikai egészségi problémához vezethet: súlygyarapodás, csontritkulás, emésztési problémák, hormonhiány, rák, szívbetegség és cukorbetegség.
A krónikus stressz folyamatosan adrenalinnal bombáz, így mindig fáradtnak érezheted magadat.
Így játszik az agyaddal a krónikus stressz
Az agyi stressz néhány tünete, mint például a memóriavesztés, a ködös agy, a szorongás és az aggodalom teljesen nyilvánvalóak. De a stressz többi hatása a színfalak mögött rejtőzködik.
Amikor a stressz krónikus méreteket ölt, akkor megváltoztatja az agy működését, sőt annak struktúráját is a DNS szintjén. Ezt nem veszed észre azonnal, mivel egy ideig nem tapasztalod a hatásait, ám előbb-utóbb megmutatkozik.
Most feltárjuk előtted ezeket a hatásokat, és egyben a megoldásokat is, amelyekkel ellensúlyozhatod őket.
1. A stressz olyan szabad gyököket teremt, amelyek megölik az agysejteket
A kortizol neurotranszmitter glutamátot halmoz fel. A glutamát szabad gyököket termel - független oxigénmolekulákat -, amelyek úgy támadják az agysejteket, mint ahogyan az oxigén a fémeket, rozsdásodást okozva ezzel. A szabad gyökök lyukakat fúrnak az agysejtek falaiba, ami szétszakad, és így az agysejt elpusztul.
Ha stresszes vagy, az kihat az életmódodra. Nem fogsz tudni jól aludni, nem táplálkozol kiegyensúlyozottan, túl sok alkoholt fogyasztasz, cigarettázol – ezek a tevékenységek mind-mind hozzájárulnak a még több szabad gyök termeléshez.
2. A krónikus stressz feledékennyé és érzelmessé tesz
A stressz első jelei memóriaproblémák képében jelentkezhetnek.
Az elvesztett kulcsok és az elfelejtett találkozók azonban csak még inkább stresszessé tesznek, így ez egy ördögi kör.
Annak, hogy stressz hatására érzelmesebbé válunk, fiziológiai okai vannak: az agyi elektromos jelek erősítik az agyban lévő érzelmi területeket.
3. A stressz a félelem és a szorongás ördögi körét hozza létre
A stressz az agyad félelemközpontját, az amygdalát erősíti.
A stressz növeli az amygdala méretét, aktivitási szintjét, és az agy idegi kapcsolatainak számát.
4. A stressz megállítja az új agysejtek termelését
Minden egyes nap veszítesz agysejteket, de minden nap egy új lehetőség is arra, hogy újakat hozz létre.
Az agy eredetű neurotróf faktor (BDNF) egy olyan fehérje, amely közrejátszik a meglévő agysejtek egészséges fenntartásában és az új agysejtek képződésében. Az agy műtrágyájának is szokás nevezni. A BDNF ellensúlyozhatja a stressz agyra gyakorolt negatív hatásait. A kortizol azonban megakadályozza a BDNF termelését, így kevesebb új agysejt képződik.
A BDNF csökkent szintje összefüggésbe hozható olyan agyi állapotokkal, mint a depresszió, az OCD, a skizofrénia, a demencia és az Alzheimer-kór.
5. A stressz csökkenti a kritikus agyi vegyi anyagokat, ez pedig depresszióhoz vezet
Az agysejtjeid a neurotranszmittereknek nevezett vegyi anyagokon keresztül kommunikálnak.
A krónikus stressz csökkenti a neurotranszmitterek szintjét, különösen a szerotonin és a dopamin szintet. A szerotonin az úgynevezett boldogság molekula. Hatalmas szerepet játszik abban, hogy milyen a hangulatod, hogyan tanulsz, alszol, vagy étkezel.
A neurotranszmitterek bármelyikének alacsony szintje ajtót nyit a káros szenvedélyek kialakulása felé.
Tudtad? Az alacsony szerotonin szinttel rendelkező nők hajlamosak a depresszióra, a szorongásra és a szédülésre. A férfiak viszont ezzel szemben jobban hajlanak az alkoholizmusra, az ADHD-re és az impulzus ellenőrzési zavarokra.
A dopamin a "motivációs molekula". Ha túl kevés van belőle, motiválatlan, letargikus, és depressziós lehetsz. Te is használsz cukrot, koffeint, alkoholt, vagy más tiltott szereket ahhoz, hogy ideiglenesen növeld a dopamin szinted?
Tudtad? A szerotonin alapú depresszió szorongással és ingerlékenységgel jár együtt, míg a dopamin-alapú depresszióra a letargia és az élet élvezetének hiánya a jellemző.
6. A stressz hajlamosít a mentális betegségekre
A legtöbb mentális betegség fő oka még nem ismert, ám valószínűleg ezek összetett okok.
A legújabb kutatások viszont fizikai különbségeket fedeztek fel azok agyában, akik stresszel küzdenek, így ez lehet egy kapaszkodó. Az agy fehér anyagának aránya a szürke anyaghoz képest magasabb.
A stressz hajlamosít arra, hogy különböző mentális betegségeket idézzen elő, beleértve a szorongást és pánik rendellenességeket, a depressziót, a PTSD-t, a skizofréniát, a bipoláris rendellenességet, a kábítószer-függőséget és az alkoholizmust. Még felsorolni is szörnyű.
7. A stressz elbutít
A stressz azt eredményezheti, hogy az agyad a lehető legrosszabb helyzetekben mondja fel a szolgálatot, például vizsgák, állásinterjúk során.
Ez valójában egy túlélési mechanizmus. Egyszerűen felborul a racionális gondolkodásod, ám ez a modern életben ritkán segít. A stressz rontja az emlékezetedet, és a hatására vacak döntéseket hozol. Nem szépítünk: minden kognitív funkciót negatívan befolyásol.
8. A krónikus stressz összezsugorítja az agyadat
Ijesztő, de a stressz mérhetően csökkentheti az agyméretet.
A kortizol képes megölni, zsugorítani és megállítani az új idegsejtek képződését a hippokampuszban, az agyad azon részében, amely emlékeket tárol.
A hippokampusz kritikus fontosságú a tanuláshoz, a jó memóriához, az érzelmi szabályozáshoz, valamint a stresszválasz leállításához egy stresszes esemény végeztével.
A stressz a prefrontal kortexet is összezsugorítja. Ez negatívan befolyásolja a döntéshozatalt, a munkamemóriát és az impulzív viselkedés szabályozását. & ez még mindig nem minden.
9. A stressz toxinokat enged áramolni az agyadba
Az agyad nagyon érzékeny a mérgek jelenlétére.
A vér-agy gát magasan specializált sejtek csoportja, az agy kapusaként működik.
Ez a félig áteresztő szűrő megvédi az agyat a káros anyagoktól, miközben azért a szükséges tápanyagokat hagyja beáramolni. Sajnos egyúttal az agyrákra, az agyi fertőzésekre és szklerózis multiplexre is hajlamosabb leszel.
10. A krónikus stressz növeli a demencia és az Alzheimer-kór kockázatát
A stressz egyik legaggasztóbb tulajdonsága ez. Sokkal jobban félünk ezektől a betegségektől, mint a ráktól, hiszen az Alzheimer-kór a vezető halálokok között a második helyen áll. A helyzet az, hogy nincs semmilyen mágikus megelőzési mód rá. Annyi viszont biztos, hogy aki egészséges, alacsony cukortartalmú étrenden él, amely egészséges zsírokat tartalmaz, eleget mozog, nem dohányzik, mentálisan aktív, kerüli a mérgező fémeket, és a stresszt, jó eséllyel indul ellene.
Megállapították, hogy a stressz, különösen az élet-közepi stressz, valamint a a szorongás, és a féltékenység is növeli az Alzheimer-kór kockázatát.
A krónikus stressz és az emelkedett kortizol hozzájárul az idősek demenciájához, és súlyosbítja annak állapotát.
11. A stressz hatására sok agysejt lesz öngyilkos
A stressz celluláris szinten korai öregedéshez vezet, és mind a szervezetben, mind az agyban fokozza a sejtek pusztulását.
Ahhoz, hogy megértsük, hogy ez hogyan történik, meg kell vizsgálnunk a telomereknek nevezett kromoszómákat.
Biztosan emlékszel arra a középiskolai biológia órádról, hogy amikor egy sejt osztódik, a kromoszómán keresztül továbbítja a genetikai anyagot a következő sejtbe. A telomerek védik a kromoszómákat, hasonlóak a cipőfűző műanyag csúcsaihoz. Minden alkalommal, amikor egy sejt osztódik, a telomerek kicsit rövidebbek lesznek.
Amikor elérték a kritikusan rövid hosszúságot, akkor beindul bennük egy öngyilkos mechanizmus, és a sejt elpusztul. A rövid telomerek az agysejtek atrófiájának kialakulásához vezetnek, a hosszabbak viszont új agysejtek termeléséhez.
Ez alapján elmondható, hogy a telomerek hossza a biológiai kor és a betegségek kockázatának legfontosabb mutatója lehet. Egyes kutatások úgy vélik, hogy jobb előrejelzői az időskori betegségek, például az Alzheimer-kór, a szívbetegség, a cukorbetegség és a rák kockázatának, mint a hagyományos diagnosztikai eszközök.
12. A krónikus stressz hozzájárul az agy gyulladásához és a depresszióhoz
Kevésbé ismert tény, hogy az agynak saját immunrendszere van.
A mikroglia nevű speciális immunsejtek védik az agyat és a gerincvelőt a fertőzésektől és a toxinoktól. Sajnos a mikroglia sejt nem kapcsol be vagy ki, ezért ha aktiválódik, akkor gyulladást okoz egészen addig, amíg el nem hal.
A krónikus stressz egyike azon tényezőknek, amelyek fokozzák a mikroglia aktiválódásának kockázatát, ezáltal az agyi gyulladás előfordulásának esélyét.
Általában úgy vélik, hogy a depressziót a szerotoninhiány okozza, de egyre több bizonyíték van arra, hogy a depresszió legfőbb oka az agyi gyulladás. Az aktivált mikroglia citokineket termel - olyan fehérjéket, amelyek bekapcsolják az agy gyulladásos válaszát. A citokin termelés szorosan kapcsolódik a depresszióhoz, beleértve az öngyilkosságra való hajlam kockázatát is.
Összekapcsolható a szorongással, a memóriavesztéssel és nehezített koncentrációs képességekkel, valamint összefügg néhány súlyos rendellenességgel, köztük a skizofréniával, a Parkinson-kórral és az Alzheimer-kórral is.
A krónikus stressz elpusztítja az esélyed a boldogságra
Amikor stresszelsz, nem vagy nyugodt. Ez érzelmileg megvisel, és elveszíted az életörömödet.
A stressz néhány mellékhatása, amely a szellemi jólétet is befolyásolja:
- túlzott aggodalom és félelem
- harag és frusztráció
- türelmetlenség önmagaddal és másokkal szemben
- hangulatváltozások, sírásrohamok vagy öngyilkossági gondolatok
- álmatlanság, rémálmok,
- koncentrálási problémák
- nehézkes tanulás
- idegesség
- feledékenység, mentális zavartság
- döntéshozatali nehézség
- túlterheltség érzése
- ingerlékenység és túlzott reakció apró bosszúságok miatt
- túlzott védekezés vagy gyanakvás
- a dohányzási adag növelése, alkoholba, kábítószer-használatba, szerencsejátékba vagy impulzusvásárlásba való menekülé
Nem túl szórakoztató, igaz?
Szerencsére van megoldás!
6 egyszerű lépés, amely segít a krónikus stresszben megmártózó agyadnak
A stressz minimalizálása és az agy védelme a stressz hatásaival szemben sokkal könnyebb, mint gondolnád.
Itt van hat egyszerű tipp, amely megakadályozza, hogy a stressz eluralkodjon az agyad felett:
1. Előzd meg a szabad gyökök terjedését
Egyél antioxidánsban gazdag ételeket, pl. gyümölcsöket, zöldségeket, jó minőségű étcsokit és igyál zöld teát.
Kerüld a stimulánsokat, mint például a kávét, és a fekete teát, hiszen csak még feszültebbé tesznek. Csak tégy egy próbát: fogd vissza a kávéfogyasztásodat, és figyeld meg, hogyan érzed magadat.
2. Növeld az agyad BDNF szintjét napi testmozgással.
Nem kell megerőltetőnek lennie, a gyaloglás például kiváló. A lelked erősítését megcélzó mozgásformák is előnyösek, például a jóga, a tai chi és a qi gong.
3. Indítsd a napod meditációs gyakorlatokkal.
"A legnagyobb fegyverünk a stressz ellen az a képességünk, hogy megválasszuk a gondolatainkat." William James
A meditáció nemcsak a stresszt csökkenti, hanem bizonyított módja annak, hogy az agyat fiatalon tartsd, és a telomerek sokáig éljenek. A meditáció a legjobb eszköz arra, hogy megtanuld kontrollálni a gondolataidat. A stressz nem az életed eseményeiből származik, hanem az eseményekről való gondolataid hozzák létre. Így jönnek létre az automatikus negatív reakcióid, és a kognitív torzulások.
Milyen meditációkat gyakorolhatsz? Ugyan több száz módja létezik, de ha kezdő vagy, a legegyszerűbb számodra a légzésmeditáció lesz. Ennek során egyszerűen csak azt kell figyelned, ahogyan a levegő beáramlik a testedbe, majd pedig elhagyja azt. A sétameditáció, vagy a gyertyameditáció is egyszerű módszer, de van, akiket a házimunka végzése kapcsol ki.
Ha meditáció közben képtelen vagy fennmaradni, és elnyom az álom, akkor a fekvő póz helyett válaszd a jógaülést. Fokozottan figyelj a helyes testtartásra, és így biztosan nem alszol majd el.
4. Próbáld ki a test-relaxációs technikák egyikét.
Ezek közé tartozik például az önhipnózis, a biofeedback vagy az autogén tréning.
Az, hogy miként látod a dolgokat, befolyásolja, hogy mennyi stresszt tapasztalsz a mindennapjaid során. Te melyik szemüveget szoktad felvenni a napod folyamán: a rózsaszínt, a szürkét, vagy a feketét? A fenti technikák abban segítenek, hogy megtanuld a helyén kezelni a dolgokat, és szabályozni tudd a naponta téged ért ingerekre adott válaszreakcióidat.
Az autogén tréning kezdők számára is sikerélményt ad, és már napi néhány perc gyakorlás után más színben látod majd a világot.
5. Mit szólsz az adaptogén gyógynövények erejéhez?
Az adaptogének növelik a a stresszel szembeni rugalmasságot, miközben támogatják az általános egészséget. Elősegítik a lelki egyensúly elérését. Az adaptogének közé tartozik például a ginzeng, a szent bazsalikom, az arktikus gyökér és a bacopa.
6. Aludj eleget.
Alvás közben az agy elraktározza az emlékeket, javítja magát, és új agysejteket termel.
Te is érezted már úgy, hogy a legszívesebben megállítanád a világot, mert ki akarsz szállni belőle? A regenerálódás, a pihenés nagyon fontos az egészséged szempontjából. Mivel te vagy a legfontosabb ember a saját életedben, ezért nagyon lényeges, hogyan érzed magad. Te jól érzed magad a bőrödben? "Az egészség, gazdagság”.-mondta Buddha, és milyen igaza volt!
A krónikus stressz az élet elkerülhetetlen részének tűnhet, de ezek a proaktív lépések csökkentik az agyad kopását, és a betegségek kialakulását.
Összegzésül
A krónikus stressz nagyon nagy hatással van a mentális egészségre. Befolyásolja az agy szerkezetét és működését.
Meggyorsítja az agy elöregedését, csökkenti a hasznos agykémiai anyagok arányát, megnöveli az agy félelemközpontját és megállítja az új agysejtek termelését. Növeli a pszichiátriai és a neurodegeneratív betegségek kockázatát.
Frusztráló módon, a mentális működésre a lehető legrosszabbkor hat, így egyre kevésbé leszünk képesek megbirkózni a mindennapi élettel járó stresszel.
Szerencsére egy maroknyi életmódbeli változás elég ahhoz, hogy megállítsuk a stressz káros hatásait.
Stressz elleni gyógynövényeket keresel? Akkor jó helyen jársz, hiszen az alábbi gyógynövények és étrend-kiegészítők kifejezetten a stressz és szorongás oldására, és a nyugtalanság leküzdésére hivatottak.